„Nincs még mit remélnünk…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 22. rész 1916 októberében Tobolszkba visszaköltözve Roób és társai egy magánházban helyezkednek el. Kényelmesebbek a körülmények, ugyanakkor küzdenek a minden téren jelentkező drágasággal, az élelmiszer-beszerzés nehézségeivel is, amely étrendjükre is kihatással van, egyre több árút kell feketén beszerezniük. Az újsághírek révén felváltva bizakodnak és keseregnek a háború […]

Aki Pesten is oroszlánokra vadászott – egy katonaceleb életrajza az Osztrák–Magyar Monarchia korából

A boldog békeidők világa bővelkedik a romantikus regények lapjaira kívánkozó hírességekben: nyughatatlan párbajhősök, makulátlan megjelenésű huszártisztek, self-made üzletemberek, feltalálók, világutazók és oroszlánvadászok hívták fel magukra a nyilvánosság figyelmét. A kihívásra éhes kalandorok között persze csak kevés oly polihisztort találhatunk, aki e figyelemreméltó szerepek majd mindegyikében kipróbálta magát élete során. A kivételek egyike Zubovits Fedor (1846–1920) […]

„Talán sehol sem marakodnak annyit az emberek, mint ép itt a hadifogságban…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 21. rész 1916 őszén Roób József egyre reményvesztettebb, mindhiába várja az otthoni leveleket. Meglepetésszerű látogatókat kapnak hírekkel, pénzhez jutási lehetőséggel, majd módot arra, hogy harmincan, idősebb tisztek visszaköltözzenek a városba. De ki kerülhet a szerencsés kiválasztottak körébe? Ez a kilátás az amúgy is feszült légkörben viszályokhoz, összetűzésekhez […]

A magyar király isztambuli látogatása

A Török Köztársaság Kulturális és Turisztikai Minisztériuma által gondozott filmarchívum frissen nyilvánossá tett felvételei között megtalálhatók az I. (IV.) Károly osztrák császár és magyar király 1918-as isztambuli látogatásának főbb eseményeit bemutató filmrészletek. Ezeken megelevenednek az uralkodói pár megérkezésének, a Dolmabahcse palotában rendezett fogadásnak, illetve az isztambuli városnézésnek a képei. A különleges filmfelvételekhez kapcsolódóan felidézzük a […]

„A magyarok Istene legyünk velünk!”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 20. rész 1916 júliusában a tiszti csoport az erdei kolostor és környéke lakhatóbbá tételén fáradozik, Roób József vaságyat és matracot vásárol magának, a hidegebb időjárás miatt már korábban befűtenek. Fényképet, csomagot kap otthonról, de hangulata csak átmenetileg javul, mert a hústalan napok bevezetése őket is érinti, s […]

Magyar sebészorvosok a harcvonalban

Cs. és kir. mozgó sebészcsoportok az osztrák–magyar haderőben az I. világháború idején Az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében működött cs. és kir. mozgó sebészcsoportok (k. u. k. mobile Chirurgengruppen) az I. világháború idején többnyire a frontvonalhoz közel tevékenykedő, sebész szakorvosi egységek voltak, amelyek célja a sebesültek gyors és szakszerű ellátása, illetve életmentő műtétek elvégzése volt. De miért […]

„Komolyan különben sem szabad foglalkoznunk sorsunkkal…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 19. rész 1916 májusában járunk, Roób hadnagy már egyenes időben és nem visszaemlékezve írja sorait. Érezhetően csökken az ellátásuk színvonala, drágul a megélhetésük, cserélődik a melléjük rendelt legénység, s bár a hazulról érkező hírek jobb kedvre derítik, újabb nehézségek adódnak: az egyik társuk megőrül, a frontról rossz […]

Az okkupáció és a Nagy Háború hőse: Mihalcsics György

Bosznia és Hercegovina osztrák‒magyar megszállása 1878-ban több tiszt pályafutásában meghatározó szerepet töltött be, amint azt a horvát származású Georg Babich ezredes trebinjei városparancsnok példája mutatta. Az 1934-ben Pozsonyban elhunyt szerb származású, magát magyarnak valló Mihalcsics György altábornagy is sajátos közép-európai katonai pályát járt be, amelyen éppen az okkupáció indította el és a Nagy Háborúban érte […]

„Nem találok én most örömet semmiben sem…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 18. rész 1916. február–április, haláleset, temetés, szigorítások, elvétve érkező posta. A húsvét sem ad alkalmat arra Roób hadnagynak, hogy a képkiállításnak vagy a koncertnek örüljön: reményvesztett. Ebben az időszakban kezdi el a naplója visszamenőleges megírását és válik egyidejűvé a történetének a mesélése. Egyetlen dolog élénkíti fel: a […]

„Bevette a hősök várát: az éhség!” – egy hírlapíró-hadifogoly későbbi tudósítása Przemyśl elestéről

Rátkay Istvánnak a Hármas Hungaricum című kötetben olvasható egyik írása látszólag egy szemtanú hiteles beszámolója a przemyśli erődrendszer elestéről. Sorai azonban valójában egy jó tollú újságíró eszköztáráról tanúskodnak: a fogolytáborokban vele együtt raboskodó társai elmondásaiból táplálkozva örökítette meg az eseményeket. Cikkemben az ő alakját, és a przemyśli történtekről írt sorait mutatom be. Az újságírásban és […]

Legfrissebb hozzászólások

@Dr Szabó Éva Mária // 2026.05.08. 15:05Perczel Mór, Olivér és Miklós története

Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária

@Pintér Tamás // 2026.02.21. 15:02Honvédezredek a Komeni-fennsík védelmében 1917 ‒ könyvbemutató

Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA

@Pintér Tamás // 2026.02.21. 15:02Honvédezredek a Komeni-fennsík védelmében 1917 ‒ könyvbemutató

A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!