Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 15. rész 1915 augusztusában a Przemyślből hadifogságba hurcolt tisztek apránként tartósan berendezkednek Tobolszkban. Kialakul a napirend, s bár sokan valami furcsa szibériai betegségen esnek át, viszonylag gyorsan kilábalnak belőle. Megérkeznek az első hazai üzenetek, amelyek Roób hadnagyot is szorgalmas levélírásra ösztönözik. Unalmában franciául kezd tanulni. Közben a […]
Írások dr. Walter Géza harctéri naplójából ‒ 2. rész Dr. Walter Géza a budapesti 1-es honvédek között átélt harcéri élményeiről részletes beszámolót írt, amelyek között az 1915-ös doberdói karácsonyt is megörökítette. A bakák által szervezett meglepetést is tartogató ünneplést követően egy kalandos görzi utazásra is sor került… Pollazzoi szakasz. 1915. december 25. Félévi frontszolgálat után […]
Barabás Béla 1916-ban megjelent Magyar hadifoglyok élete orosz és olasz földön című kötetét lapozgatva egy írásra bukkantam, amely a Przemyślből hadifogságba hurcolt magyarok első tobolszki karácsonyát idézte fel. Egy kis nyomozással kideríthető volt az írás és a vers szerzője is, aki egy különleges és sokoldalú személyiség volt, s a blogon most futó naplót író, Roób […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 14. rész A folyami utazás folytatódik az Irtiszen, a hadifoglyok kellemes körülmények között gyönyörködnek a tájban; megérkeznek Tobolszkba, ahol tartósan berendezkedhetnek. Tennivaló akad bőven, mert a számukra a folyóparton kijelölt épület piszkos, tele élősdiekkel, takarításra, berendezésre szorul – ezen szorgos munkával sikerül változtatni. Kialakul a szobabeosztás, a […]
Keöpe Viktor felfedező és középiskolai tanár karácsonyi története a galíciai frontról Keöpe Viktor a m. kir. brassói 24. honvéd gyalogezred egyik századával a 309-es honvéd gyalogezred kötelékében harcol Galíciában, ahol Burkanov mellet a Sztripa folyó egyik hídfőállását védik. A kissé egyhangú szolgálatba a karácsonyi lakomára való felkészülés visz némi színt, mikor is az asztalra szánt […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 13. rész Roób József és társai majdnem 2000 kilométerre járnak már Moszkvától. Vonatuk keresztülhalad Európa és Ázsia határán, saját hideg élelmüket fogyasztják és egyre inkább hozzászoknak-alkalmazkodnak az orosz innivalókhoz. Néha a hazai hírek foszlányai is eljutnak hozzájuk. A szűkös vonatbeli körülmények hátrahagyása után az először örömmel fogadott, […]
Sárói Szabó Lajos alezredes élete és halála – 3. rész Sorozatunk előző részeiben megismerhettük, hogy sárói Szabó Lajos alezredes, a kiváló katonai író és nevelő, a m. kir. veszprémi 31. honvéd gyalogezred III. zászlóaljának a parancsnoka 1914. október 22-én Galíciában hősi halált halt. A katonatisztet a családja a következő évben haza hozatta és honi földben […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 12. rész 1915. május 11-én hajnalban a przemyśli magyar tiszti hadifogoly-csoport egy postahajóval elhagyja Tetyusit, az áradó Volgán ki-ki a maga módján piheni ki az utazás fáradalmait. Útjuk során egyaránt részük van tisztaságban, kényelemben és szennyben, élősdiekben. Szizránban kiszállítják a hajóból és vonatra rakják őket, s ekkor […]
Endrődiek az első világégésben 2. rész Endrőd településének fiatal felnőtt férfi lakosságából sokan kerültek ki a világháború frontvonalaira, többen pedig életüket áldozták hazájukért. Többségük családapa volt, így veszteségük egész családok sorsára hatott ki; tulajdonképpen egy nemzedék jelentős része nőtt fel árván, apa nélkül. Cikksorozatom előző részében az Ujházy Miklós endrődi kántor írt és kiadott, a […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 11. rész 1915. április 17-én este Roób Józsefék viszontagságos, Kazanyból mintegy 180 km-es, szánnal-szekérrel-csónakkal megtett utazás után szeles, esős időben, törődötten és átfázva érkeznek meg Tetyusiba, a Volga jobb partján fekvő ősi kikötővárosba. Meglepetésükre jó, meleg szálláson helyezik el őket, s miután úgy tudják, hogy itt maradnak, […]
Legfrissebb hozzászólások
Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária
Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA
A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.