„Sohasem szerettem a sötétséget, de most utálom…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 4. rész 1914. december 9-én Roób hadnagyék egész nap a przemyśli erődöv délnyugati részén zajló kitörési kísérlet zajait hallgatják, élénkebb orosz tüzérségi tüzet kapnak ők is. Ő maga zaklatottan készülődik a várövön kívül eső, rendkívül veszélyesnek tartott Złota Góra magaslati ponton kiépített előretolt védelmi állásba, ahol a […]

20 év. A Roberto Visintin-díj átadása 2025-ben

Az idén 20. éve, hogy San Martino del Carsóban találkoztunk Roberto Visintinnel. Ez a találkozás a történésszel és munkavédelmi szakemberrel „történelmi” jelentőségűvé vált az életünkben. Ehhez köthető a doberdói kutatásaink rendszeres megindulása, ami 15 éve a blogunk és az alapítványunk létrehozását eredményezte. S ennek köszönhető halála után a szülei által 2020-ban létrehozott, az emlékére róla […]

„Igen, igen élni akarok, élni Ti érettetek…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 3. rész Roób József zászlóalja még bejut Przemyślbe és elfoglalja helyét az erődöv déli részén, Siedliskánál, de az orosz ostromgyűrű újra bezárul. 1914 november közepén viszonylagos nyugalomban telnek a hadnagy napjai. Éjjel ellenőrzik az őrszemeket, ennek veszélyeit, néha megható vagy humoros elemeit idézi fel a naplóíró. A […]

Egy különleges könyvecske nyomában

Endrődiek az első világégésben 1. rész Cikkemben egy különlegesnek mondható könyv, a Száz felajánlási ének a háború élő és meghalt hőseiért című kiadványt szeretném ismertetni. Az Ujházy Miklós endrődi kántor által elmondott, és később kötet formájában is kiadott könyörgések és halottbúcsúztatók mintegy hatvanhárom, Endrődről hadba vonult katona sorsába nyújtanak betekintést. A katonák családi hátterét is […]

„Kíváncsi tekintetünk Przemysl‑t keresi…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 2. rész Hősünk 1914. október 28-án a harctérre indul. Az elválás fájdalmát az elhúzódó vonatozás növeli, gyalogmarsuk során szembesülnek a háború hallható és látható jeleivel, a civil menekülőkkel, elővigyázatosabbakká lesznek. November 5-én az első pillanatban még örülnek is annak, hogy harc nélkül bejutottak Przemyślbe, másnap elfoglalják helyüket […]

„Hozzátok beszélek, nektek mesélek világtörténelmi időkről…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 1. rész Új sorozatot indítunk útjára: a przemyśli erődrendszer elestének és visszafoglalásának 110. évfordulójára, magyar védőire emlékezésünk jegyében Roób József (1879–1953) kohómérnök, a magyar vasgyártás és kohászat meghatározó alakja naplóját adjuk közre a Hadtörténeti Múzeumban őrzött levelezőlapjainak szövegével kiegészítve. Roób a hadifogsága idején, 1916. március 15-én, talán […]

„Lángba borult a világ, de nincs, aki azt eloltsa…”

Nemcsak a könyveknek, hanem a kéziratoknak is megvan a maguk sorsa, nemkülönben egy személy hagyatékának. A Fátum játszhatott szerepet abban, hogy egy múltjára büszke család látóköréből, kezéből kikerült, szétszóródott a jeles ős iratöröksége. Ennek egy része most újraegyesítve kerül bemutatásra a Blogon. Roób József kohómérnök naplósorozata elé. „Az alapanyag”, avagy egy kirakós darabkái A Hadtörténeti […]

„Nagy éljent kiáltánk jelül, hogy itt vagyunk…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 29. rész 1879 márciusának második felében a szegedi árvíz híre megviseli a 46-os legénységet, ugyanakkor a tartalékosok számára a szabadságolást is jelenti. Sokan elkeseredve indulnak haza, ugyanis nem tudhatják, hogy megmaradt-e bármi az otthonukból. A mindig kemény Friedrich von Willecz ezredes is a könnyeivel küzdve búcsúzik a […]

Huszárok rohama Gorodoknál

Száztizenegy évvel ezelőtt zajlott le a m. kir. 5. honvéd lovashadosztály által Galíciában, Gorodoknál végrehajtott hősies, ám nagy véráldozatot követelő lovasroham. A gorodoki összecsapás során arra is fény derült, hogy a lovasság nem lehet egyenragú ellenfele a gépfegyvereknek, s a huszárság ideje leáldozott. A lovashadosztály 50%-os veszteséget szenvedett az ütközetekben, elesett hősei közé tartozott bonyhádi […]

„A jövő előttünk nagyon borús…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 28. rész 1879. február vége, március eleje. Hősünk ideje nagyrészét írásra fordítja. A Vásárhelyi Közlöny számára a kivégzés körülményeit írja le, és küldi el közlésre, mindeközben Róza húgán keresztül is kap egy megkeresést, hogy számoljon be a boszniai viszonyokról egy cikkben. Ezzel párhuzamosan elkezdi a naplója másolását, […]

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.