A Cimone-hegy felrobbantása 1916. szeptember 23-án, II. rész

Folytatjuk a Monte Cimone 1916. szeptember 23-án bekövetkezett elfoglalását bemutató forrásközlésünket. Az olasz kézbe került, stratégiai jelentőségű magaslat visszafoglalására 1916 júliusától kezdve számos sikertelen ellentámadás indult, míg végül az osztrák–magyar hadvezetés az olasz állások aláaknázása mellett döntött. A művelet több hetet vett igénybe. Reszegi Zsolt a Cimone-hegy felrobbantásáról készült korabeli katonai jelentés magyar fordításával ennek […]

„Igazán elég volt az utazásból”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 10. rész Roób Józsefet és társait – tiszteket és tisztiszolgáikat – 1915. április 10-én Kazanyból útnak indítják dél felé, ezúttal egyfogatú, számukra szokatlan és kényelmetlen tatár szánokon. A mintegy 200 járműből álló karaván utazásához a legrosszabb időpontot jelölték kiszámukra: tavaszodik, Tatárföldön a hó és a jég olvadásnak […]

Kulturális hidak építői

Gianfranco Simonit és Marino Visintin kitüntetése Az olaszországi San Martino del Carsóban élő Marino Visintin barátunk, akivel idén 20 éve dolgozunk együtt a Doberdó-fennsíkon található magyar emlékek megőrzésén, felterjesztésünkre Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült, s 2025-ben a hadisírgondozásért járó kitüntetést vehetett át Gianfranco Simonit barátunk is. Az elismerések ünnepélyes átadására 2025. november 14-én Doberdo del […]

„Mondhatom nagyszerű képet nyujtana hosszú szánsorunk mozi számára…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 9. rész 1915. március 22-én Przemyśl várát hősies küzdelem után, a védművek és a hadianyagok és a San-hidak megsemmisítése után feladták az osztrák‒magyar csapatok. Roób József és társai orosz hadifogolyként még aznap elindultak a külső várövből kelet felé, a nap végén azonban visszakísérték őket a kiéheztetett városba […]

Kellemes utazásnak indult – ostrom lett belőle

Egy kanadai család viszontagságai Przemyśl ostroma alatt 110 éve a világsajtó is foglalkozott Przemyśl ostromával, s a cikkeket, jelentéseket, híradásokat sok esetben illusztráció – fénykép vagy rajz – is kísérte. Általában az ostromok kapcsán a központi hatalmak kiadványait szoktuk forgatni – most viszont a szövetséges kiadványokat taglaló internetes oldalon figyeltünk fel egy érdekes háborús történetre. […]

„Örökké fog ez fájni!”

Könyvbemutató Szakraida István naplójáról 2025. október 30-án 14 órakor mutattuk be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében Nagy Háború Könyvek sorozatunk 9. darabját: A halálmars krónikása ‒ Szakraida István a Nagy Háborúban című kötetünket. A levéltári palota kiállító- és konferenciaterme ismét megtelt a rendezvényre. 2025-ben is folytatjuk a blogunkon megjelent legjobb […]

Tarokkparti Przemyślben

Nónay Dezső ezredes a m. kir. szegedi 5. honvéd gyalogezred parancsnokaként harcolt 1914‒1915-ben Przemyślben. Később megírta az alakulat történetét, amelyben egy fejezetet szentelt az erőd bemutatásának. Ebben megörökítette azt az epizódot is, amikor 1897-ben tesztelték a védművek ellenálló képességét, és három tüzértiszt tarokkpartival kívánta elütni az időt annak az erődnek a kazamatájában, amelyre 200 darab […]

Mikor a halottak táncolnak

Írások dr. Walter Géza harctéri naplójából ‒ 1. rész Dr. Walter Géza (1890, Budapest ‒ 1936, Nyíregyháza) a magyar királyi budapesti 1. honvéd gyalogezred tartalékos tisztjeként harcolt az első világháborúban. 1918-tól Nyíregyháza aljegyzője volt, majd ugyanott pénzügyi titkár. Munkája mellett műkedvelő költőként és íróként is tevékenykedett. Többek között megírta harctéri élményeit a Nyírvidék c. újságban, […]

A Cimone-hegy felrobbantása 1916. szeptember 23-án, I. rész

Az aknaháború egy klasszikus példája Az első világháború során a hegységekben folytatott harcok egyik fontos eszköze volt az aknaháború. Az ellenséges erők igyekeztek a másik fél állásait aláaknázni, majd azt felrobbantva a sok áldozatot követelő frontszakaszt elfoglalni. Az Észak-Olaszországban található, 1226 méter magas hegycsúcs, a Monte Cimone elfoglalásáért 1916 májusától kezdve véres harcok dúltak. Miután […]

„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 8. rész Az 1915. március 19-i végső, kétségbeesett kirohanás sikertelensége után a védők lelkileg is készülnek a kapitulációra. Újra és újra összecsapnak az érvek és ellenérvek a hősies küzdelem, áldozatok és kitartás szükségességéről, a kudarc okairól. Roób József és társai keserűen bár, de belenyugszanak az elkerülhetetlennek látszó […]

Legfrissebb hozzászólások

@Dr Szabó Éva Mária // 2026.05.08. 15:05Perczel Mór, Olivér és Miklós története

Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária

@Pintér Tamás // 2026.02.21. 15:02Honvédezredek a Komeni-fennsík védelmében 1917 ‒ könyvbemutató

Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA

@Pintér Tamás // 2026.02.21. 15:02Honvédezredek a Komeni-fennsík védelmében 1917 ‒ könyvbemutató

A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!