Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 1. rész Új sorozatot indítunk ma útjára. Gunesch János budapesti bronzműves, galvanoplasztikus mester délnyugati fronton, majd az 1915 nyarán a Monte San Michelén történt hadifogságba esését követően olasz hadifogságban írt naplóját adjuk közre az elkövetkező hónapokban. A m. kir. budapesti 1. honvéd gyalogezredben szolgáló iparos Bresciában és Scandianóban töltött hadifogsága […]
Hauth Antal főhadnagy emlékére Hauth Antal főhadnagy a cs. és kir. szegedi 46. gyalogezred 16. századát vezette az ezred első ütközetében. A frontra indulás előtt készült, a családban megőrzött katonafotóján egy jó vágású 26 éves katonatiszt néz ránk. Hauth Antalnak első csatája lett egyben az utolsó is: 1914. augusztus 30-án Rohatynnál, az ezred tűzkeresztsége alkalmával […]
2021-ben Molnár Tibor gondozásában Zentán, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában jelent meg a Kalocsai Érseki Szentszék által egyházilag holttá nyilvánított első világháborús bácskai katonák adattára című kötet. A szerző új könyvében túllép a háborús veszteségkutatás eddigi polgári és katonai forrásain és egy szinte ismeretlen, de rendkívül gazdag és sok érdekességet kínáló egyházi forrásanyag segítségével […]
Karika Tímea szerkesztésében 2021-ben hiánypótló kötet látott napvilágot Veszprém első világháborús veszteségeiről. A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára kiadásában megjelent mű levéltári források alapján mutatja be a város nagy háborús emberveszteségét, amelynek a kommunista diktatúra éveiben az emlékét is megpróbálták eltörölni. A kötet az összetört emlékezet darabjait próbálja újra összeilleszteni… Minden úgy kezdődött, hogy […]
A szegedi 46-osok tűzkeresztsége Rohatynnál A tűzkeresztség meghatározó jelentőségű esemény volt az első világháborúban harcoló alakulatok hadiútjában és háborús emlékezetében. A császári és királyi szegedi 46. gyalogezred a szerb hadszíntérnél tett rövid kitérőt követően több magyar hadkiegészítésű alakulattal egyetemben 1914 augusztusának végén Rohatynnál esett át a tűzkeresztségen… „Ezredünket alarmírozták és augusztus 25-én egyik zászlóaljat […]
A négy szerző, Arlett Tamás, Bálint Ferenc, Czirók Zoltán és Szabó Csaba közös erőfeszítéséből megszületett munka, a trianoni emlékévben, 2020-ban hiánypótló szándékkal került kiadásra a Koronás Kerecsen Kiadó gondozásában, nyolcvannyolc esztendővel az emlékkönyv tervezett kiadásának meghiúsulása után. A könyv szakmai lektora Gondos László, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa volt. A mű öt tanulmányon […]
Részletek Péczely Attila háborús naplójából Péczely Attila (1897-1964) orvos, mineralógus, amatőr botanikus, entomológus és néprajzos-muzeológus, jeles népzenekutató, akinek a nevét Hódmezővásárhelyen a „Péczely Attila alapfokú művészeti Iskola” (a korábbi zeneiskola) és a „Péczely Attila ének-zenei Alapítvány”, Zalakomárban (korábban: Kiskomárom) pedig a „Péczely Attila Népzenei Csoport” viseli. Kevésbé ismert, hogy Péczely az első világháború idején, 1916-1918 […]
A magyar katonai napló- és memoárirodalom egyik fájó hiányossága, hogy az 1849 és 1914 közötti évek hazai vonatkozású harci cselekményeiről jószerével nincsenek elérhető munkák. Nincs olyan, magyar katona által írott napló, vagy visszaemlékezés, amely nagyobb terjedelemben tárgyalná az 1859-es, 1864-es, 1866-os háborúk eseményeit, de ide sorolhatjuk az 1878-as boszniai okkupációt vagy az 1882-es dalmáciai felkelést […]
Novák István gyalogos története Novák István 1887. december 24-én látta meg a napvilágot Zentán, s napszámosként kereste a kenyerét. 1911. december 24-én feleségül vette Farkas Máriát. A házassági jegyzőkönyv tanúsága szerint István már békeidőben is teljesített katonai szolgálatot, mert tartalékosként vették nyilvántartásba. Két gyermekük született. A háború alatt a cs. és kir. szabadkai 86. gyalogezredben […]
A magyarországi hadigondozás a Nagy Háború után A címben idézett mondat Hegedüs Sándor pápai rokkant honvéd 1922-ben íródott leveléből származik, amelyben a népjóléti miniszterhez fordult segítségért megvont rokkantjáradékának ügyében. Jelen írásunk az első világháború utáni hadigondozást, a hadigondozottak sorsának alakulását mutatja be, melynek során rávilágítunk arra is, hogy Hegedűs Sándor elkeseredettsége korántsem volt egyedi eset, […]
Legfrissebb hozzászólások
There's definately a lot to learn about this topic. I love all of the points you've made.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet
Üdvözzöllek e nemes és nehéz témában, sajnos sok munka vár rád, még dícső helyére kerül ez az ídőszak.
Sok sikert kívánok a kutatási területéhez és várjuk a jó és szinvonalas cikkeket ! Üdvözlettel, Ledzényi Péter
"Nem zavarom tovább, folytatom utamat és kedves emlékként vésődik lelkembe e jelenet." Mennyire emberi pillanat egy embertelen háborúban!
1914. őszén vagyunk. A beillesztett alaprajzon szereplő "Ukrajna" felirat sajnos kizökkentett a napló hangulatából. A hadnagy úr történetét természetesen olvasom tovább, köszönöm!