„Az idő és a mi lelkünk borús”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 9. rész Naplóírónk hétköznapjai lassan, de változatosan telnek: pénzt és élelmet keres különböző munkákkal, megfigyeli a bresciai váron kívül életet, társasjátékot készít. Három társa is meghal. Haláluk megrendíti Gunescht, aki bezártságából adódóan nem vehet részt a teljes temetésen. A lelkigondozás kérdése is előkerül, és mivel nincs lelkészük, így az evangélikus […]

„S pirosra festi a szép, friss, fehér havat”

A szegedi 46-osok tragikus napja a Szálnok körüli harcokban Kutatásaink során számtalan esetben találkozunk azzal, hogy a harcjelentésekben egy település és a közelében található magaslat neve teljesen összefonódik. A Kárpátokban egy felvidéki kis falu, Szálnok neve is összekapcsolódik egy orommal, amelyet a korabeli vázlatok csak „450-es magaslatként” jelöltek. Sok más magyarországi kiegészítésű alakulat mellett a […]

„Ma vegetáriánus lettem, de csak a dohányázással, ugyanis száraz cserfa levelet szívok”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 8. rész A hadifogoly élete nehéz, különösen, ha az „függő” dohányos, ahogy Gunesch János is, aki sokféleképpen próbálkozik a mindennapi cigarettaadagja megszerzésével. Farag, csereberél, ráadásul a német nyelvtudása még a kantinos kisasszonyt is elbűvöli. A bajtársakkal viszont továbbra is sok a gondja és a táborbéli problémákat az újságok hírei is […]

A belgrádi első világháborús osztrák–magyar katonai temető

A hadak útján fekvő, a magyarok által Nándorfehérvárként is emlegetett Belgrádban és környékén az első világháború idején is súlyos harcok dúltak. Az osztrák–magyar csapatok kétszer foglalták el a szerb fővárost, másodszor német segítséggel, majd három évig tartották megszállva. Ekkor kezdődött annak a katonai temetőnek a kialakítása, ahol többszöri átalakítás után 1937-től 3456 hősi halott nyugszik. […]

„Messze bent vagyunk Olaszországban”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 7. rész A naplóíró elhagyta a karanténtábort és megérkezett Bresciába, ahol azonnal a „bresciai hiéna” kifejezés eredetét próbálta megérteni. Orvosi vizitre ment és a tábori élet nehézségeit részletezte. Az ellátás elmaradhatatlan taglalása mellett a doberdói harctérre is visszagondolt.   [1915.] VIII. 7. Szombat. Messze bent vagyunk Olaszországban. Mentünk hidakon és […]

A rákosszentmihályi temető I. világháborús sírjai

Az 1905-ben létesített és Nagy-Budapest létrejöttekor 1950-ben bezárt rákosszentmihályi temető a kerület és ezzel együtt Budapest szélén, az M0-ás út közelében helyezkedik el. Létezéséről az elhunyt szeretteik sírját látogató keveseken kívül legfeljebb a környéken lakók tudnak. A temető a forgalmasabb utakról gyakorlatilag észrevehetetlen, bokros kiserdőnek gondolhatnánk. A terület jelentős részét birtokba vette a növényzet, a […]

„A föld vizes, a szalma vizes, a takaró vizes, én is vizes voltam”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 6. rész A naplóíró 1915 júliusának a végén a Doberdó szomszédságában tölti hadifogságát, így folyamatosan reflektál a harcok zajára. Gondolatai szüntelenül visszatérnek harcostársaira és az otthoniakra, a véleménye továbbra is igen kritikus a sajátjait illetően. A folyamatos esős időben a sátorban a földön fekve megbetegszik. Augusztus 6-án végre elhagyhatja a […]

Határkérdések – nem csak első világháborús olvasatban

Az olaszországi Torre folyó egy olyan jellegzetes alpesi folyó, amely esős időszakban hihetetlenül gyorsan képes nagy vízmennyiséget eljuttatni a tengerhez, míg normális esetben szinte száraz lábbal átkelhetünk rajta. Jelentősége azért nagy, mert határt képez. Jellegzetesen csak az első világháborús szerepét szoktuk emlegetni, viszont a folyó ennél sokkal régebb óta jelezte a Habsburg Birodalom határát. Ezen […]

„Azt hiszem itt nem fogok szenvedni”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 5. rész A hadifogság a Doberdó borzalma után eleinte szinte idillinek tűnik. A szerző nagyon jól érzi magát és próbál számot vetni a fronton szerzett élményeivel. Igen sarkos véleményt fogalmaz meg saját paraszti származású bajtársairól, ami a nagyvárosi művelt iparos társadalmi előítéletét tükrözi.   [1915.] VII. 20. Reggel 4 órakor […]

Kezdeményezések a két világháború között a miskolci gyalogezred hadrendi számának a visszaszerzésére

A m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred az orosz, román és olasz frontokon harcolt a Nagy Háborúban, s legendás hírnévre tett szert a Magyarós-tető elleni rohamtámadás végrehajtásával, az úzvölgyi temetőjének a története pedig napjainkban is visszatérő téma. Az első világháborút követően, 1922-ben az új hadrendben a 13. sorszámot kapta a Miskolcon állomásozó gyalogezred. A két […]

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.