Jakab István első világháborús naplója – 12. rész 1916 májusában megjön az eső, és a „kettősöknek” egy ideig a sárral is meg kell küzdeniük. Az állásban egyelőre nyugalom van, és a katonák mindenfélével, például hímzéssel és játékokkal múlatják az időt – Jakab birkózni is beáll. Mindeközben a bakák számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az oroszok […]
A m. kir. 20. honvéd gyaloghadosztály a Piave mentén – 1. rész „Az alano-i medence valóságos egérfogóhoz hasonlított; hegyek vették körül a katlanban levő kiépítettlen állásainkat, szemben a Mt. Tomba tetején végig húzódó ellenséges védővonalakkal” – számolt be a hadosztálya sajátos helyzetéről Festetich Sándor százados a m. kir. székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred zászlóaljparancsnoka feljegyzéseiben. A […]
Jakab István első világháborús naplója – 11. rész Küszöbön áll az 1916-os év húsvétja: Jakab bevásárol, úgy készül az ünnepre. Húsvét napján beosztják a figyelőbe, ezúttal azonban nem kerül sor harcra: az oroszok, akiket szintén áthat a húsvéti hangulat, fehér kendőket lobogtatva elözönlik a senkiföldjét, majd a tiltás ellenére a kettősök is kimennek barátkozni. Aztán […]
Román civilek fotói a tápiósülyi internálótáborból Az első világháború alatt több ezer fotó készült a harci eseményekről, a megszállt területek és a hátország életéről. Ebből a munkából a magyarországi fotográfusok és a fotózást amatőr módon űzők – az utókor szerencséjére – alaposan kivették a részüket. A háború alatt mind a frontvonalban, mind a hátországban aránylag […]
Jakab István első világháborús naplója – 10. rész A „kettősöktől” egy túlbuzgó kadét portyát szervez a senkiföldjére, de szerencsétlenségére emberei a császári és királyi 31. gyalogezred járőreivel csapnak össze. Eközben hősünk egyre jobban beletanul a figyelői szolgálatba. Már ő az, aki újabb célokat javasol a tüzérségnek, és néha a saját szakaszából is meghív egy-két embert, […]
A csókai Závodszki Ferenc története A Torontál vármegyei Csókán, sok gyermekes családban született Závodszki Ferenc Szegeden tanulta ki a szabómesterséget. Itt ismerkedett meg a menyasszonyával is, de a házasságkötés előtt le kellett szolgálnia a katonaidejét. 1913 őszén a cs. és kir. szegedi 46-os gyalogezredhez vonult be. Közben kitört a háború, amelyben szabóként teljesített szolgálatot, egészen […]
Jakab István első világháborús naplója – 9. rész A „kettősök” frontszakasza továbbra is csendes, ugyanakkor azonban az osztrák–magyar oldalon nagy munkálatok folynak: a fedezékekbe villanyvilágítást vezetnek, a drótakadályokat kiszélesítik, az árkok falát vesszővel fonják ki. Éjszakánként tevékenykednek a rohamosok is: amint hősünk beszámol róla, egy herkulesi erejű cigány katona minden fegyver nélkül két oroszt is […]
Pestszentlőrinc iparában a XX. század elején négy ágazat volt jelen: az építőipar, a faipar, a textilipar, valamint a vas- és gépipar. Két jelentős ipari centrum alakult ki a község területén, melyben fontos szerepe volt a jó vasúti kapcsolatnak. A világháború alatt a helyi gyárak nagyrészt alkalmazkodtak a megváltozott viszonyokhoz és a hadiipar szolgálatába álltak, lőszertermelésre […]
Jakab István első világháborús naplója – 8. rész A „kettősök” meglehetősen nyugodt időszakot élnek át a lövészárokban. Hősünket „Titulart Gefreiterré” –címzetes őrvezetővé – léptetik elő, ugyanakkor beosztják a figyelőbe is, amelyen a géppuskások a gyalogsággal és a tüzérséggel osztoznak. A szolgálatban az új beosztással járó tennivalókat gyakorolja, szolgálaton kívül pedig az orosz srapnellövedékek időzítőiből kiszedett […]
Hugyecz László, Shanghaj későbbi jeles építésze orosz hadifogságba esésének a története Egy-egy alakulat iratanyagának a levéltári kutatása során számtalanszor találkozik a kutató olyan levelekkel, amelyekben aggódó szülők, hozzátartozók érdeklődnek a szeretett családtagjaik után. A válaszok legtöbbször eltűnésről, sebesülésről vagy hősi halálról szóltak. A m. kir. nagykanizsai 20. honvéd gyalogezred ezredparancsnokságára 1916 júniusában egy apától érkezett […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönŏm ! Számomra nagyon érdekes volt a történet.
Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária
Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA
A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!