Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 2. rész Hősünk elhagyta első állomáshelyét és elindult a Doberdó felé. Útközben jókat eszik, de az új helyszínen már egyáltalán nem olyan nyugodalmas az élet, mint a karintiai hegyekben. Feltűnnek az első kritikus megjegyzések, igaz, a naplóírónak egyelőre még sikerült sérülések és veszteségek nélkül átvészelnie a harcokat. [1915.] VII. […]
1914-ben komoly védelmi erődítést építettek ki Budapest védelmére, amely nagyrészt az akkori Budapest határain kívül húzódott. Így érintette többek között Pestszentlőrincet is, ahol a kiképzésre érkezett újoncok és lövészetet gyakorló polgárőrök mellett megjelentek a háború első szakaszában a főváros védelmére rendelt tüzérek is. A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom következő részében erről a védvonalról […]
Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 1. rész Új sorozatot indítunk ma útjára. Gunesch János budapesti bronzműves, galvanoplasztikus mester délnyugati fronton, majd az 1915 nyarán a Monte San Michelén történt hadifogságba esését követően olasz hadifogságban írt naplóját adjuk közre az elkövetkező hónapokban. A m. kir. budapesti 1. honvéd gyalogezredben szolgáló iparos Bresciában és Scandianóban töltött hadifogsága […]
Hauth Antal főhadnagy emlékére Hauth Antal főhadnagy a cs. és kir. szegedi 46. gyalogezred 16. századát vezette az ezred első ütközetében. A frontra indulás előtt készült, a családban megőrzött katonafotóján egy jó vágású 26 éves katonatiszt néz ránk. Hauth Antalnak első csatája lett egyben az utolsó is: 1914. augusztus 30-án Rohatynnál, az ezred tűzkeresztsége alkalmával […]
2021-ben Molnár Tibor gondozásában Zentán, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában jelent meg a Kalocsai Érseki Szentszék által egyházilag holttá nyilvánított első világháborús bácskai katonák adattára című kötet. A szerző új könyvében túllép a háborús veszteségkutatás eddigi polgári és katonai forrásain és egy szinte ismeretlen, de rendkívül gazdag és sok érdekességet kínáló egyházi forrásanyag segítségével […]
Karika Tímea szerkesztésében 2021-ben hiánypótló kötet látott napvilágot Veszprém első világháborús veszteségeiről. A Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára kiadásában megjelent mű levéltári források alapján mutatja be a város nagy háborús emberveszteségét, amelynek a kommunista diktatúra éveiben az emlékét is megpróbálták eltörölni. A kötet az összetört emlékezet darabjait próbálja újra összeilleszteni… Minden úgy kezdődött, hogy […]
A szegedi 46-osok tűzkeresztsége Rohatynnál A tűzkeresztség meghatározó jelentőségű esemény volt az első világháborúban harcoló alakulatok hadiútjában és háborús emlékezetében. A császári és királyi szegedi 46. gyalogezred a szerb hadszíntérnél tett rövid kitérőt követően több magyar hadkiegészítésű alakulattal egyetemben 1914 augusztusának végén Rohatynnál esett át a tűzkeresztségen… „Ezredünket alarmírozták és augusztus 25-én egyik zászlóaljat […]
A négy szerző, Arlett Tamás, Bálint Ferenc, Czirók Zoltán és Szabó Csaba közös erőfeszítéséből megszületett munka, a trianoni emlékévben, 2020-ban hiánypótló szándékkal került kiadásra a Koronás Kerecsen Kiadó gondozásában, nyolcvannyolc esztendővel az emlékkönyv tervezett kiadásának meghiúsulása után. A könyv szakmai lektora Gondos László, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa volt. A mű öt tanulmányon […]
Részletek Péczely Attila háborús naplójából Péczely Attila (1897-1964) orvos, mineralógus, amatőr botanikus, entomológus és néprajzos-muzeológus, jeles népzenekutató, akinek a nevét Hódmezővásárhelyen a „Péczely Attila alapfokú művészeti Iskola” (a korábbi zeneiskola) és a „Péczely Attila ének-zenei Alapítvány”, Zalakomárban (korábban: Kiskomárom) pedig a „Péczely Attila Népzenei Csoport” viseli. Kevésbé ismert, hogy Péczely az első világháború idején, 1916-1918 […]
A magyar katonai napló- és memoárirodalom egyik fájó hiányossága, hogy az 1849 és 1914 közötti évek hazai vonatkozású harci cselekményeiről jószerével nincsenek elérhető munkák. Nincs olyan, magyar katona által írott napló, vagy visszaemlékezés, amely nagyobb terjedelemben tárgyalná az 1859-es, 1864-es, 1866-os háborúk eseményeit, de ide sorolhatjuk az 1878-as boszniai okkupációt vagy az 1882-es dalmáciai felkelést […]
Legfrissebb hozzászólások
Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA
A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.