Az első világháború Amerikája egy magyar bevándorló szemével Robert Zoltan Gondos (szül. Gondos Zoltán) 1905. február 2-án, Budapesten látta meg a napvilágot vagy, ahogy ő fogalmaz, ekkor jelent meg „ebben a siralomvölgyben”. Mindössze egyéves volt, mikor szülei úgy döntöttek, elhagyják Magyarországot és az Egyesült Államokban folytatják életüket. Apja, Gondos Viktor építészmérnök, anyja, Trautmann Irén háztartásbeli […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 20. rész Az önkéntes alakulata Merna falun és Vrtoce majoron keresztül eljut Cotičibe, amely már közvetlenül a Monte San Michele mellett található. Időközben megismerik új beosztásukat, valamint feletteseiket is és kiépítik lövegeik állását. Hősünk megérkezett a Doberdó-fennsíkra. Cotiči, a kis falu ekkorra már heves harcok színterévé és felvonulási terepévé vált. […]
Képeslap-kincsek 4. Első pillantásra semmitmondó a most bemutatott képeslap, amely Friedrich Lettau gdanski művész (1869 – ?): A német tüzérség az orosz erődöt, Ossowiczot lövi címet viselő festményét ábrázolja. Valahol a távolban elmosódottan látszanak a becsapódások, egy földsánc mögött a messzelátóba tekintő német tiszt irányítja a tábori ágyú mellett serénykedő két tüzért. A háttérben még […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 19. rész Önkéntesünk alakulata már több hónapja tartózkodik állomáshelyén és az élet megszokott rutinját kevés esemény zökkenti ki. A felderítői szolgálat mellett sok ideje jut rajzolásra, festésre, levél- és naplóírásra is. A kadét számára új feladat adódik: helyettesítenie kell a szabadságra távozó Fleischmann főhadnagyot, akinek a meglehetősen nagyvonalú eligazítása egy […]
A mai Budapest XVIII. kerületét alkotó Pestszentlőrinc és Soroksárpéteri (a későbbi Pestszentimre) a modernizálódó, fejlődő főváros vonzáskörzetébe tartozó, új típusú, elővárosi jellegű településként jött létre a XX. század elején. Létrejöttükben óriási szerepet játszott a vasút. Családi házas lakótelepek nőttek ki a földből, a főváros közelsége és a helyben megtelepedő ipar pedig munkalehetőséget kínált az ide […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 18. rész Károly a mozdonyállomáson megismerkedik Pauer ütegparancsnokkal, akinek feltűnik az ambiciózus mérnökpalánta, és aki a fiatalokból megbízható tudású tiszteket akar nevelni magának. A frissen kinevezett kadét élete kissé könnyebbé válik, bár visszakerül a nem veszélytelen tüzérfelderítői posztjára, időnként versfaragásra is jut ideje. Károly mindeközben meglátogatja sógorát, Endrét is, aki […]
Giuseppe Roncalli, a jövendő XXIII. János pápa Talán csak a pápaság történetében legjáratosabbak tudják, hogy XXIII. János, akit pápának választása előtt Giuseppe Roncallinak hívtak, fiatal korában sorkatonaként (1901–1902), majd a Nagy Háborúban tábori lelkész hadnagyként (1915–1918) szolgált az olasz hadseregben. Ebben a posztban vázlatosan fölidézem négy és féléves katonamúltját. A 19. század első felében […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 17. rész Károlyt két hétre visszavonják az alakulatának központját jelentő mozdonyállomásra. Az üteget időközben átszervezték és új hadrendi számot kap. Megismerkedik a tüzérség nem első vonalban szolgáló tagjaival. Több évtized alatt átalakulhatnak az emlékek: az előkerült naplók alapján az emlékiratíró meglepve tapasztalja, hogy az első harctéri kalandok egyes részletei – […]
A pándi születésű Pósta Sándor a bajai gimnáziumi éveiben sajátította el a vívás tudományát, s a kolozsvári egyetemi orvosi tanulmányai alatt vált sikeres vívóvá. A Nagy Háborúban katonaorvosként a cs. és kir. szabadkai 86-os gyalogezred soraiban vett rész, és súlyos sebesülést szenvedett, ami a vívói karrierje végét jelenthette volna. Sok más vívótársával ellentétben azonban ő […]
Hegedős Károly harctéri emlékei – 16. rész Nagy könnyelműség a harctéren elhagyni a járt utat: Károly azonban nem akar gyávának mutatkozni, így enged Bahr zászlós invitálásának a senki földjére tett kirándulásra. Átesik az ellenséggel való első találkozásán, ami kis híján az utolsó is egyben. Eljön az a nap, amikor végre leváltják a szolgálatból, így pár […]
Legfrissebb hozzászólások
Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel
Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing
Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?
Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊
A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.
A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!