Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 18. rész 1914. november 6-án éjjel ezredorvosunk nagyváradi 37/IV-es zászlóalja a feldúlt boszniai Bratunac településen keresztül a Drina partjának a közelébe vonul. A hideg földön fekve lapuló alakulat mellett éjfél közeledtével utászok érkeznek és szekereken hozzák az „akasztófákat”, az átkelő csónakokat. A „hóhérlegények” nyomában hamarosan megindul a tűzharc… […]
A nők emancipációja, a férfiakkal való egyenjogúsága a szerbeknél az első világháború során a harctéren is igazolást nyert egy fiatal nő, Milunka Savić példáján, akit a franciák – nem ok nélkül – a szerb Jeanne D’arc-nak neveztek. Milunka Savić 1890. vagy 1892. június 28-án, a Belgrádtól 220 km-re délre fekvő – ma Novi Pazar […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 17. rész Új fejezet indul katonaorvosunk balkáni naplójában: a Szerbia elleni hadjárat leírása, ami elé utólag egy rövid, visszaemlékező felvezetést és előszót is szerkesztett. Ebben hősünk erősen szpojlerezve leírja az offenzíva végkimenetelét is, amiről persze 1914. november 6-án, amikor megtudják, hogy másnapra virradóra megindul a hadjárat, s át […]
1915-ben Romans és Versa két kis település volt pár kilométerre az Osztrák–Magyar Monarchia olaszországi határától. A falubéli férfiak előző nyáron bevonultak Ferenc József seregébe, hogy Szerbiában és a Kárpátokban küzdjenek. 1915. május 24-én, 15 óra 30 perckor a háború beköszöntött Versába, amikor bevonultak az első lovas bersaglierik. Következő nap az olasz csapatok elérték Romans első […]
Nel 1915, Romans e Versa erano due piccoli paesi a pochi chilometri dal confine dell’impero austroungarico con il regno d’Italia. Gli uomini del paese erano partiti l’estate precedente per i fronti della Serbia e dei Carpazi inquadrati nell’esercito dell’imperatore Francesco Giuseppe. Il 24 maggio alle ore 15.30 del pomeriggio la guerra arrivò per prima a […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 16. rész 1914. október 22-én a Boszniába betört, s a támadásuk hatására visszavonuló szerbek üldözésére indul doktorunk 3. hegyi dandár kötelékében harcoló zászlóalja. A bosnyákok ujjongva fogadják a „felszabadító” csapatokat. Az előrenyomulás közben szerb foglyokat is ejtenek, s egészen a Drina melletti Višegrádig törnek előre. Október 27-én visszafordítják […]
A Doberdó-fennsíkot védő magyar ezredek első vonalban harcoló csapatainak is fontos feladata volt a hírszerzés. Igyekeztek minél többet megtudni a velük szembeni állásokat tartó olasz erőkről: melyik ezred katonái, mikor kerültek az arcvonalba, milyen harci eszközök vannak beépítve az állásba és még számos információt. Minden adatra szükség volt a sikeres védelemhez. 1916 áprilisában a […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 15. rész 1914. október 21-én a boszniai Romanija Planina hegyláncon védekező szerbek ellen indított támadás során teljesen kaotikussá válnak az események. A támadó csapatok egymásra lőnek, összekeverednek, majd a saját tüzérség is tűz alá veszi őket. A segélyhelynek újra sok dolga akad. Balogh Sándor őrnagy, a nagyváradi 37/IV-es […]
A 20. század őskatasztrófájának tartott Nagy Háború centenáriumának lezárulásával sem lanyhul az olvasók érdeklődése a világháborús magyar szerepvállalás, a világégés és a trianoni békediktátum következményei iránt. Ismét egy új kötettel bővült a Magyarország első világháborús szerepét és történetét, valamint a háború következményeit egészen 1924-ig összefoglaló kötetek sora, méghozzá az ismert hadtörténész, Balla Tibor tollából. A […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 14. rész A szarajevói kellemes élet csak egyetlen napig tart. 1914. október 19-én a zászlóalj egy kombinált hadosztály részeként bekapcsolódik a Romanija Planina hegyláncon befészkelődő szerb–montenegrói csapatok elleni támadásba. A felvonulás során többször eltévednek, s doktorunk rangidős tisztként vezet kisebb-nagyobb csoportokat. A beérkezésük után október 21-én reggel 8 […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet