„Aki fut, azt saját kezűleg lövöm le…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 7. rész A montenegrói ágyút ugyan elfogták, de a sikeres akció utáni megfutamodásukat követően az ellenség újra visszatért Bilek köré, ezért az erődparancsnokság – büntetés jelleggel is – újabb támadást rendel el. Ezúttal egyedül a nagyváradi 37/IV-es zászlóaljnak kell az akciót végrehajtania, s megfutamodásról szó sem lehet, mert […]

A Volčja Draga-i katonatemető megtisztítása

Kétéves előkészítő szervezés után, 2019. július 17–21-e között a gödöllői Teleki Pál Egyesület szervezésben 18 önkéntes a magyar hadisírgondozó és a helyi szlovén illetékes szervekkel egyeztetve megtisztította a szlovéniai Volčja Draga településen található I. világháborús osztrák–magyar katonai temető 507 sírkövét. Munkájukról blogunk régi lelkes követője, a Gödöllői Református Líceum Gimnázium tanára, Danku István küldött a […]

Janko Vukotić tábornok, a montenegrói hadvezér

A montenegróiak évszázadokon keresztül a Balkán-félsziget legádázabb harcosainak számítottak, akikkel még az Oszmán Birodalom sem tudott elbánni. Az első világháború során is hősiesen, olykor kegyetlenül küzdöttek. Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplójából is rettegett ellenfélként ismerhetjük meg őket, a legutóbbi részben egyik legendás parancsnokuk, Janko Vukotić (ejtsd: Jankó Vukotity) tábornok neve is említésre kerül.   Janko […]

„Hisz itt megnyúzásra megy a dolog…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 6. rész A sikertelen Mali Vardar-i összecsapást követően Bilekből egyedül hősünk vállalkozik, hogy vöröskeresztes zászlókkal kis csapat élén visszatérjen sebesültek után átkutatni a csatatér környékét. A helyszínen tapasztaltak leírását csak erősebb idegzetű olvasóinknak ajánljuk. 1914. augusztus 31-én újabb támadásra indulnak Bilekből a montenegrói ágyú elfoglalására, amit Lange Tomnak […]

„Apu katona volt 1917-ben”

Képek az asztalfiókból 14. Mai fotónkon egy fémraktár valószínűleg népfelkelő őrszemélyzete tűnik fel 1917-ből. A ruházatuk és a felszerelésük is elég vegyes. Két bosnyák is látható mellettük. A képen (a kissé nehezen olvasható tábla szerint) a Vuk (?) fémraktár őrszemélyzete látható 1917-ben. A katonák életkora és kissé szedett-vedett ruházata alapján szinte biztos, hogy nagyrészt népfelkelők […]

Hogyan szökjünk meg az olasz hadifogságból?

Avagy mit érdemes tudni Jánosa Ferenc hadnagy 1916-os kihallgatási jegyzőkönyvéről és vallomásáról Az első világháborús hadifoglyok életében sokszor felmerült a szökés iránti vágy, de a kísérleteknek csak relatíve kis hányada végződött sikeresen. Aki hazaért, az valamilyen formában beszámolt élményeiről, és ha szerencsénk van, akkor ez megmaradt. Az eredménytelen szökések után pedig a fogva tartó hatóság […]

„Ez a legborzasztóbb mozifilmdráma…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 5. rész A Bileket és környékét folyamatosan nyugtalanító montenegróiak elleni korábbi sikertelen kitörések után 1914. augusztus 25-ére újabb kirohanást rendel az erőd parancsnoksága. Ezúttal újra Mali Vardar irányába indul a támadás. Hősünk ismét az események középpontjában van, és igyekszik hűen megörökíteni mindent, amit csak lát, s ami így […]

Salzburgi fegyvermester

Képek az asztalfiókból 13. Asztalfiókunkból ma egy Salzburgban készült kép került elő, amelyen a helyi ezred géppuskás osztagában szolgáló fegyvermester látható. Az egyenruhája még a háború eleji, állógalléros csukaszürke darab. A fotó 1915-ben készülhetett. A képen a Rainer-ezred, azaz a cs. és kir. salzburgi 59. gyalogezred egyik géppuskás osztagának 1. o. fegyvermestere látható. A rendfokozati […]

Vojislav Tankosić őrnagy, a komitácsi

A szerb történelem – akárcsak a magyar – bővelkedik legendás, már-már népmesébe illő személyiségekkel. A XX. század első évtizedében a prímet minden bizonnyal egy katonatiszt, nevezetesen Vojislav Tankosić (ejtsd: Vojiszláv Tankoszity) viszi. Következzék az ő rövid, ámde annál mozgalmasabb élettörténete. Vojislav Tankosić a Julianus-naptár szerint 1880. szeptember 29-én a Belgrádtól 70 km-re délkeletre – Ub […]

„Itt nincs más hátra, mint revolvert húzni”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 4. rész A bileki erődöket ágyútűz alatt tartó montenegróiak ellen kirohanásokat rendel el a parancsnokság. 1914. augusztus 16-án Mali Vardar és Kovčeg irányába, majd 19-én a Jabukovac magaslat elfoglalására indul támadás. Mindkét akcióban bevetik a nagyváradi 37/IV-eseket is. Hősünk is közelről szemléli az eseményeket, sőt, orvos létére mindkét […]

Legfrissebb hozzászólások

@Chrome Soft // 2025.06.20. 22:06Wulff Olaf hazatér

It's enormous that you are getting thoughts from this piece of writing as well as from our dialogue made here.

@Pintér Tamás // 2025.06.19. 20:06Öngyilkossági esetek az osztrák−magyar hadseregben a boldog békeidők idején

A bosznia-hercegovinai osztrák-magyar katonatemetők kutatása során szembesültünk vele, hogy az első világháború előtt ott eltemetettek harmada-negyede öngyilkosságban hunyt el. Ezért is kerestem meg Kiss Gábor állandó szerzőnket, az osztrák-magyar katonai egészségügy kiváló kutatóját, hogy a témával foglalkoznunk kellene a blogon is. Így kerültek az írásába is a bosznia-hercegovinai esetek Trebinjéből, Nevesinjéből, de bármelyik korabeli helyőrségből bőven lehetne találni még ilyeneket, sok-sok magyarországi szereplővel. Örülök és köszönöm, hogy Gábor felvállalta ezt a nehéz és érzékeny témát! Sok minden van még ebben, amivel érdemes lenne foglalkozni.

@Bálint Ferenc // 2025.06.19. 08:06Öngyilkossági esetek az osztrák−magyar hadseregben a boldog békeidők idején

Egyszer olvastam egy korabeli novellát, ami erről a témáról szólt. Hőse egy fiatal újonc a kiképzés elején valami engedetlenség miatt kap pár nap fogdát, ezért lemarad az oktatásban. Ezt viszont nem tudja bepótolni, a kiképzők emiatt folyamatosan megalázzák és végül elkeseredésében öngyilkos lesz. De Tömörkénynek is több novellája van a témában, még az egyik kötet címe is erre utal (Katona a kötélen).

@Pintér Tamás // 2025.06.16. 19:06„Itt kell maradnunk e vad országban…”

A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)

@Pintér Tamás // 2025.06.14. 15:06„Eresztenének bennünket haza…”

Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?

@NAGYZS11@GMAIL.COM // 2025.06.11. 23:06„Eresztenének bennünket haza…”

Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?