„Harminc dekával több lett… Maradhat?”

A jó bornak nem kell cégér – tartja a közmondás, ám erről a borkereskedők alighanem másként vélekednek, mivel pontosan tudják, hogy bizony még a legjobb borra is ráfér több-kevesebb hírverés. Alighanem hasonlóképpen áll a dolog a jó könyvvel is: hiszen az olvasót feltétlenül tájékoztatni kell a mégoly sikeresnek számítható publikációk esetében is legalább a megjelenés […]

„Magyar ember küldte az első amerikai ágyulövést a németek ellen” – egy újságcikk nyomában

Amerikai magyar katonák 2. Egy korabeli újságcikk szerint az amerikaiak részéről az első ágyúlövést 1917-ben egy magyar származású katona, bizonyos Arch Sándor adta le a németek ellen. Az I. világháború idején az amerikai hadseregben szolgált magyar származású katonákat bemutató sorozat mai epizódjában szerzőnk e történet igazságtartalmának jár utána. A primer forrásokkal kiegészített kutatásból Arch Sándor […]

„Die sollen krepieren! (Dögöljenek meg)!”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 11. rész 1914. október 5-én hajnalban Kalinovikból a szerbek által szorongatott Szarajevó megsegítésére vezénylik a 3. hegyi dandárt. A hadvezetőség értesülései szerint szabad az országút, így ott indul meg a menet, akár egy hadgyakorlaton. A vizes, sáros úton, sűrű ködben, szakadó hideg havasesőben az erdősségbe érve azonban váratlanul […]

Az illavai fegyencek „rablóvonata”

Jóval az eset után, amikor újra találkoztak és beszélgetésbe elegyedtek, szóba került az illavai fegyencek 1918. őszi váci leveretése. Unger megjegyezte, hogy ha találkozna valamelyikkel a rájuk tüzelő karhatalmisták közül, kitekerné az illető nyakát. Erre válaszul Bertha megmondta, hogy ehhez itt a megfelelő alkalom, mert ő volt az egyik…   A fenti kis történetet a […]

„De furcsa és egyszerű lény is az ember…”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 10. rész 1914. október 2-án hősünk alakulata több más zászlóaljjal együtt a boszniai Kalinovikból támadást hajt végre a települést szorongató szerbek ellen. Az ellenség nyomában haladva a többnapossá váló akció során ezúttal az időjárás viszontagságai és az éhség kínozza őket leginkább. Közben utánpótlást is kapnak csupa idős, vagy […]

A háborús tanulóifjúság tanulmányi eredményeinek változása a Kalocsai Érseki Főgimnázium tükrében

Az első világháború nem csak a hátország rendjét, stabilitását kezdte ki, de változást idézett elő a társadalmi normák helyzetében is. Az újabb és újabb sorozások, illetve az egyre nagyobb veszteség híre átformálta a gondolkodást. Többek között ennek tudható be, hogy a fiatal, gimnazista korosztály tanulmányi eredménye, magatartása is jelentősen átalakult a háborús tanévekben. – Szabó […]

„Puskáktól és gépfegyverektől hangos Kalinovik környéke”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 9. rész 1914. szeptember 24-én hősünk alakulata elhagyja bileki állomáshelyét és Kalinovikba indul, hogy bekapcsolódjon a szerbek elleni küzdelembe. Zűrzavaros éjszakai menetet követően a nagyváradi 37/IV-es zászlóalj másnap Avtovacra ér, ahol beolvad a 3. hegyidandárba. Innen az egész dandár tovább indul Kalinovikba, ahová szeptember 30-án érkeznek, majd letáboroznak. […]

Gyula tűzmester díszben, lovon

Képek az asztalfiókból 15. Mai képünkön egy délceg honvéd tűzmestert láthatunk, aki díszben üli meg a lovat az 1913 júliusában készített fotólapon. Öltözetén a nemsokkal korábban felállított honvéd tüzérség díszegyenruhájának a jellegzetességei is jól megfigyelhetők.   A képen a honvédség újonnan felállított tüzérségének egyik tűzmestere (a tüzérségnél az őrmester megfelelője) látható díszben, 1913 júliusában. A […]

Egy „a fronton nagyszerű katona”, Mráz Pál nyomában

Kókay László 1918-as naplójának visszatérő szereplője egy bizonyos Mráz Pál őrmester, akit a rohamszakasza egyik legjobb katonájaként írt le. A szegedi 46-osok tréfás kedvű őrmestere szinte végigszolgálta az első világháborút, s minden kitüntetést megszerzett, amit csak megkaphatott, amelyek elismeréseként később vitézzé is avatták. Somosi György olvasónk kutatást végzett a személyével kapcsolatban, aminek az eredményét olvashatják […]

„Te disznó, hát így kell akasztani?”

Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 8. rész 1914 szeptemberének második felében véget érnek hősünk alakulatának a montenegrói határnál vívott véres összecsapásai. Az új küldetés előtt doktorunk visszatekint a bileki emlékekre, és néhány témát és különlegesebb esetet részletesen is megörökít. Bemutatja az alakulatát, valamint a montenegróiak harcmodorát; leírja az agyonlőtt montenegrói családfő, a tévedésből […]

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.