Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 6. rész A sikertelen Mali Vardar-i összecsapást követően Bilekből egyedül hősünk vállalkozik, hogy vöröskeresztes zászlókkal kis csapat élén visszatérjen sebesültek után átkutatni a csatatér környékét. A helyszínen tapasztaltak leírását csak erősebb idegzetű olvasóinknak ajánljuk. 1914. augusztus 31-én újabb támadásra indulnak Bilekből a montenegrói ágyú elfoglalására, amit Lange Tomnak […]
Képek az asztalfiókból 14. Mai fotónkon egy fémraktár valószínűleg népfelkelő őrszemélyzete tűnik fel 1917-ből. A ruházatuk és a felszerelésük is elég vegyes. Két bosnyák is látható mellettük. A képen (a kissé nehezen olvasható tábla szerint) a Vuk (?) fémraktár őrszemélyzete látható 1917-ben. A katonák életkora és kissé szedett-vedett ruházata alapján szinte biztos, hogy nagyrészt népfelkelők […]
Avagy mit érdemes tudni Jánosa Ferenc hadnagy 1916-os kihallgatási jegyzőkönyvéről és vallomásáról Az első világháborús hadifoglyok életében sokszor felmerült a szökés iránti vágy, de a kísérleteknek csak relatíve kis hányada végződött sikeresen. Aki hazaért, az valamilyen formában beszámolt élményeiről, és ha szerencsénk van, akkor ez megmaradt. Az eredménytelen szökések után pedig a fogva tartó hatóság […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 5. rész A Bileket és környékét folyamatosan nyugtalanító montenegróiak elleni korábbi sikertelen kitörések után 1914. augusztus 25-ére újabb kirohanást rendel az erőd parancsnoksága. Ezúttal újra Mali Vardar irányába indul a támadás. Hősünk ismét az események középpontjában van, és igyekszik hűen megörökíteni mindent, amit csak lát, s ami így […]
Képek az asztalfiókból 13. Asztalfiókunkból ma egy Salzburgban készült kép került elő, amelyen a helyi ezred géppuskás osztagában szolgáló fegyvermester látható. Az egyenruhája még a háború eleji, állógalléros csukaszürke darab. A fotó 1915-ben készülhetett. A képen a Rainer-ezred, azaz a cs. és kir. salzburgi 59. gyalogezred egyik géppuskás osztagának 1. o. fegyvermestere látható. A rendfokozati […]
A szerb történelem – akárcsak a magyar – bővelkedik legendás, már-már népmesébe illő személyiségekkel. A XX. század első évtizedében a prímet minden bizonnyal egy katonatiszt, nevezetesen Vojislav Tankosić (ejtsd: Vojiszláv Tankoszity) viszi. Következzék az ő rövid, ámde annál mozgalmasabb élettörténete. Vojislav Tankosić a Julianus-naptár szerint 1880. szeptember 29-én a Belgrádtól 70 km-re délkeletre – Ub […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 4. rész A bileki erődöket ágyútűz alatt tartó montenegróiak ellen kirohanásokat rendel el a parancsnokság. 1914. augusztus 16-án Mali Vardar és Kovčeg irányába, majd 19-én a Jabukovac magaslat elfoglalására indul támadás. Mindkét akcióban bevetik a nagyváradi 37/IV-eseket is. Hősünk is közelről szemléli az eseményeket, sőt, orvos létére mindkét […]
Képek az asztalfiókból 12. Mai fotónkon tüzértiszteket láthatunk, valószínűleg egy tábori ágyús üteg tisztikarát 1915 második feléből. A tisztek csuka- és tábori szürke ruhadarabok keverékét viselik. Néhányan már kitüntették magukat… A képen tüzérek láthatóak, valószínűleg egy tábori ágyús üteg tisztikara lehet. Szervezetileg az üteg a gyalogság századának felelt meg, s űrmérettől függően 2–6 lövegből állt. […]
Arcok a Nagy Háborúból 17. A német SMS Berlin kiscirkálón szolgáló Dani Tillschneider Hamburgból küldött fotólapot a Baranya megyei Mágocsra a „szébreményű” Ádám Anna kisasszonynak. A német hadihajón szolgáló tengerész magyar nyelven írt üdvözlőlapja sok kérdést felvet, amelyekkel kapcsolatban az olvasóink véleményét is várjuk. Két éve került a kezembe először ez a képeslap: a fotón […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos szerbiai naplója – 3. rész Hősünk bosznia-hercegovinai állomáshelyén, Bilekben 1914. augusztus 7-én kezdődnek az összecsapások a határ túloldaláról rendszeresen a Monarchia területére átlépő montenegrói fegyveres csoportokkal. Másnap már halottjaik és sebesültjeik is vannak. Augusztus 15-től a montenegróiak ágyúzni kezdik a bileki erődöket… II. Montenegró 1914. augusztustól szeptember 25-ig Határincidensek Legnagyobb örömünkre […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet