Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 16. rész 1918. június 15-én 3 óra előtt pár perccel megindul a tüzérségi előkészítés, amivel kezdetét veszi a piavei offenzíva. 5 óra 35 perckor a Zocche Slucht folyó felé eső kijáratánál hősünk a rohamszakaszával beugrik a számukra kijelölt két pontonba, s az elsők között indulnak el az […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 15. rész 1918. június 14-e, az offenzíva előtti nap nagy izgalomban telik. Hősünk rohamistái a rumos kaland után lejutnak a Sajó stützpunktba, de a kavernájukat egy másik alakulatnak is kiutalták. A veszekedések után Kókay László búcsúlevelet ír az édesanyjának. Az este folyamán még megbeszélésre hívják a zászlóalj […]
Az 1917 nyarán hatalmas erővel meginduló orosz Kerenszkij-offenzíva nevezetessé tette a Stanislau mellett húzódó lövészárkokat a cs. és kir. munkácsi 65. gyalogezred számára. Ezekben az árkokban zajlott a negyedik háborús év egyik legvéresebb csatája a keleti fronton. Az ezred a harcokban csaknem 80 százalékos veszteséget szenvedett. – Makó Kristóf olvasónk írása a csata krónikáját mutatja […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 14. rész 1918. június 13-án a 46-os rohamszázad részére kiosztják a speciális felszerelést, s három emberenként egy liter rumot is kapnak a sturmosok. Este a II. zászlóalj tisztjei az étkezdében elbúcsúznak egymástól, majd 8 órakor a 8. század Kókay László rohamszakaszával kiegészülve elindul a Piave felé. Útközben […]
Kiskunlacháza nagyközség a Ráckevei járásban található, mintegy 50 km-re déli irányban Budapesttől. 1910-ben 4980 fő lakott a településen, ebből 2539 férfi. A vármegyei ismertető szerint 660-an vettek részt a világháború harcaiban, azaz minden negyedik férfi megjárta a frontot. 142-en haltak hősi halált. A helyi lakosságból 22 zsidó vallású katona is részt vett a háborúban, akik […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 13. rész 1918. június 11-én hősünk a 8. század parancsnokával, Molnár László főhadnaggyal kimegy Minához egészen a Piave partjára megszemlélni az offenzíva előtti szálláshelyüket és a kiindulási helyszínt. 12-én megtudják, hogy a következő nap lesz az X-2. nap, vagyis két nap múlva kezdődik az offenzíva… Másnap […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 12. rész 1918. június 7-én hősünk a vele egy évben és egy napon született Szarafolyán Károly sturmos tiszttársával együtt ünnepli a 21. születésnapját. Az offenzívára készülve elosztják a legénységet és a műszaki segédcsapatokat is. Az altisztekkel együtt is kimennek a megfigyelőhelyre szemrevételezni a támadási területüket. [1918. […]
A zentai Történelmi Levéltár könyvgyűjteményében található egy történelmi szempontból érdekesnek mondható, ámde aránylag ritkán forgatott kötet. A zentai levéltárban – mindeddig – nem mutatkozott nagyobb igény Horatius 1875-ben nyomtatott, olasz nyelvű kiadásának tanulmányozására. A könyv érdekességét a benne található bejegyzés adja… A könyvben olvasható bejegyzés szerint: „Dudáss László, 63. ezredbeli zászlós zsákmányolta az 1918. […]
Kókay László 1918-as naplója az olasz frontról – 11. rész 1918. június 6-án a szegedi 46-os rohamszázad tisztjei az ezred pléhgallérosnak csúfolt tisztikarával a Montellóval szemben, a Colle della Tombola oldalában lévő megfigyelőhelyről szemlélik meg a támadási helyszínt. Minden rohamszakasz-parancsnok megkapja a támadási irányt és az elérendő végcélt. Hősünk fog az ezred jobbszárnyán haladni, s […]
Hosszú ideje foglalkoztat családom története, felmenőim sorsa, olykor viharos életútjuk. Úgy érzem, fontos, hogy őseink története tovább éljen akár a család, akár egy másik közösség emlékezetében is. 14 évesen került kezembe először nagyszüleimnél néhány katonafotó, amelyek az utókor számára örökítették meg a rajtuk szereplő férfiakat, s ez meghatározó volt érdeklődési körömre nézve. Ennél valamivel korábban […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet