„…én vagyok az első, ki önként ugrott le”

Poppe Kornél, az első magyar ejtőernyős története 100 éve, 1918. január 16-án, az olasz fronton, Poppe Kornél cs. és kir. százados, a 13. ballonmegfigyelő század parancsnoka 300 méter magasságban kiugrott a kosárból és mintegy másfél perc alatt sértetlenül leereszkedett ejtőernyőjével a földre. Az esemény úgy került be az ejtőernyőzés történetébe, hogy ez volt az első […]

„A sarzsik egy része közben passziózik”

Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 13. rész 1917 áprilisának végén hősünk alakulata hadosztály tartalékban van. Az állandó műszaki munkák mellett „passziózni” is van idejük, azonban az olasz tüzérség itt sem hagy nyugtot nekik…   [1917.] április 23. Reggel 3 órakor felvernek bennünket álmunkból. A század ugyanis dolgozni megy Putnoki zászlós vezetésével a […]

A magyar hadiipar szerepe a kiegyezéstől 1918-ig

A XIX. század közepén megindult ipari fejlődés a kiegyezést követően Magyarország területén is egyre nagyobb mértékben növekedett. Létrejött az önálló honvédség, melynek ruházati, felszerelési, élelmezési ellátása a magyar kormányzat hatáskörébe került. A XX. század elejére egyre több katonai megrendelés került magyar gyárakhoz, vállalatokhoz. A hadiipari termelés egyre csak bővült, létrejöttek kifejezetten hadibeszállító cégek is. Az […]

„Botrány! Még nyugodtan sz…ni se lehet!”

Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 12. rész Az állásperiódus alatt hősünk továbbra is tartalékban van szakaszával az első vonalak mögött, s az árkokat mélyíti, javítja. Az olasz tüzérség azonban a latrinán sem hagy nyugtot nekik. Nagyon várják már a váltást, ami végül 1917. április 20-án éjjel megérkezik…   [1917.] április 17. Éjszaka […]

Tervek honvéd emlékmű építésére az Isonzónál

1916 tavaszán az Isonzónál, a Monte San Michelén, majd 1917 decemberében a Monte San Gabrielén is felvetődött az ott elesett magyar hősök emlékét őrző monumentum állításának a gondolata, amit a közelmúltban előkerült levéltári források is bizonyítanak.   A Doberdó-fennsíkon zajlott legsúlyosabb harcok színhelyén, a Monte San Michele véráztatta kúpján ma egy olaszok által 1917-ben emelt […]

„Meg vagyok győződve, hogy pont közibünk vág…”

Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 11. rész Hősünk kint van a Fajti hrib melletti állásokban. 1917. április 11. és 16. között szinte állandóan esik az eső, s a kavernákban tóban áll a víz. Szakadó esőben is a futóárkok mélyítésén dolgoznak, s közben az olasz tüzérség nyugtalanítja őket…   [1917.] április 11. Délelőtt […]

Best of 2017

Kedves olvasóink! Az év utolsó napján, mint az már nálunk itt a blogon lassan hagyomány, felelevenítjük az év legolvasottabb, legnépszerűbb posztjait. Közzétesszük a 12-es listát, amelyet az oldal forgalmát mérő statisztikai adatok alapján állítottunk össze. Tartsanak velünk a 100 évvel ezelőtti történetek megismerésében, a közös emlékezésben jövőre is! Jó olvasást és boldog új évet kívánunk […]

Képek a hátországból, 1917 december vége

„Három karácsony elé nézett békereményekkel minden hadbavonult ország népe. Háromszor foszlottak szét a remények. A negyedik háborús karácsony előtt azonban már hatalmas erőre kaptak a békevágy hullámai […] Szombaton, december huszonkettedikén délután négy órakor megindultak a béketárgyalások a központi hatalmak és az orosz kormány kiküldöttei között. A béketárgyalások megszokott, hosszadalmas ceremóniáit ezúttal teljesen mellőzték.” – […]

„Mivé lesz ilyen viszonyok közt itt 10 nap múlva zugunk?”

Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 10. rész 1917. április 9-én, húsvét másnapján állásba mennek a szegedi 46-osok. A reifenbergi szerpentinen felfelé vezető út megizzasztja ugyan a társaságot, de a „vesztüket érző” századok egymást ugrató vidám viccelődésével telik. A barakkokban, majd a kavernákban már jóval komorabb lesz az élet…   [1917.] április 9. […]

„Fegyver helyett imára kulcsolódtak a kezek”

A 17-es népfelkelők utolsó háborús karácsonya 1917. december 24. A negyedik háborús szentestét töltötték milliók távol az otthontól, szeretteiktől. Nem volt ez másképp a magyar királyi székesfehérvári 17. népfelkelő gyalogezred esetében sem, akik Gyimesbükk térségében állomásoztak, és a fegyverszüneti tárgyalások után joggal reménykedtek, hogy ez lesz az utolsó háborús karácsonyuk…   „November 1-én érkezik meg […]

Legfrissebb hozzászólások

@Pásztor Levente // 2025.05.08. 08:05A gorlicei áttörés

Jó poszt, köszönjük. A 39. honvéd gyaloghadosztály elesett hőseinek sírhelyei a Pustki temetőben, a központi kápolnától jobbra találhatóak. A temető szépen gondozott, ajánlom mindenkinek. Ugyanúgy mint Gorlice városka központjában a múzeumot, azon belül is a terepasztalt, ami napról napra mutatja be az áttörés mozdulatait (interaktív módon). Üdvözlettel Pásztor Levente

@Gratzag // 2025.05.04. 18:05A gorlicei áttörés

https://youtu.be/8uDKXRhNIY8?si=n7SZ0dnXatVE56Sg

@Prága Ildikó // 2025.04.14. 08:04„Egyik nap akasztás, másik nap főbelövés, harmadik nap temetés…”

Bali Mihályról egy ráckeresztúri vh-s visszaemlékezésben már olvastam. Herkli Antal nagyapja vitéz Horváth János (8. Klapka huszár) a komáromi külső erődben volt 1915 tavaszán. Ekkor meglátogathatta őt a felesége. Éppen egy katona szökevény nyilvános kivégzése zajlott, az udvaron, amin ők is résztvehettek. Nyanya (Szabó Mária) élete során sokszor felidézte az ott hallottakat. "Bali Mihály hóhér felszólítalak a törvény nevében teljesítsd a kötelességedet! Akassz!"

@Pintér Tamás // 2025.04.12. 17:04„Nemes ellenfél, amelyik elismeri az ellenfele erényét”

Ungaretti a Monte San Michele és San Martino del Carso nagy háborús költője (is) volt. Számtalan emléke van ennek a napjainkban is a hegyen és a faluban egyaránt. A magaslaton a múzeumban az egyik VR film is róla szól, s az ő kései ottani látogatását idézi fel.