Az 1914. december 11-én vívott limanovai csata már a Nagy Háború alatt eposz lett, és lassan beépült a nemzeti emlékezetbe. Ezt szolgálta az oktatás is, amely a hadviselő állam szolgálatában állt. A csurgói tanítóképző intézet egyik óratervén keresztül jól láthatjuk, milyen volt több mint három év után a győzelem emlékének őrzése és milyen célokat szolgált […]
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 6. A hadifoglyainkat szállító vonat Tatárföldet átszelve rövid időre megáll Baskíria fővárosában, Ufában. Ezt követően pedig hamarosan elérik az Ural hegységet, Európa és Ázsia határát; el is gondolkodnak arról, hogy azon a vidéken járnak, ahol egykor a magyarok ősei éltek. Az Ural vadregényes láncolatain átkelve, a következő nagyobb […]
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 5. Penzán, Szizranyon, majd a Volgát átlépve Szamarán keresztül folytatódik hadifoglyaink útja Oroszország belseje felé. Az állomásokat ezúttal nem hagyhatják el, de így is feltűnik nekik, hogy lassan változnak, egyre „keletiesebbek” a települések, és az első tevék is felbukkannak. Az utazás nyomasztó egyhangúságában László József gondolatban igyekszik szeretteivel […]
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 4. Hadifoglyunk és társai tovább haladnak kelet felé; az átszelt vidéknél már csak a koszt egyhangúbb. Így örömteli változatosság, amikor Asztapovo kis falujában lehetőségük nyílik egy kis kultúrtörténeti kitérőre: megtekintik a pályaudvar közelében azt a szobát, ahol Lev Tolsztoj 1910. november 20-án elhunyt. Az áhítattól kis időre azt […]
1929-ben megszületett egy legendás dal, amely világsiker lett, és ma már valószínűleg kevesen tudják, hogy milyen sok köze volt a Nagy Háborúhoz. A budapesti Színházi Élet 1930. június 8-án megjelent száma utánajárt a világhírű dal titkának, amikor megkérte a szövegírót, írja meg a dal történetét. Ez a dal a Schöner Gigolo, armer Gigolo volt, amelyet […]
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 3. Sorozatunk harmadik részében László József és társai Közép-Ázsiába vezető, tizennégy napos vonatútjának első négy napját kísérjük végig, Lublinból Minszken át Szmolenszkig. Kupéjukat némi találékonysággal éjjelre háromszintes hálóvá, napközben társalgószobává alakítják. Az egyhangú vidéken átrobogó vonaton a legnagyobb kihívást az unalom jelenti, amit ki-ki a maga módján igyekszik […]
Biharnagybajomtól Novoszibirszkig és vissza Földesi Károly biharnagybajomi származású katona különös „hadifogságának” és a halottnak hitt testvér közel ötven év után, 1961-ben történt hazalátogatásának az Ábrahám János által megörökített történetét Gyügyei Katalin olvasónktól kaptuk. 1960 elején cirill betűs levelet hozott a postás, mert nem tudta kinek kézbesítse. Feleségemmel kiolvasva a címzettet, láttuk, hogy Földesi Margitnak […]
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 2. László József és sorstársai 1914. szeptember 10-én, egy éjszakára megpihennek Lublinban. Másnap elterjed a hír, hogy hamarosan vonaton útnak indítják őket a szibériai Omszkba. Így mindenki igyekszik koronáit rubelre váltani, és élelmet szerezni a hosszú vonatútra. Elköltenek helyben még egy ebédet, és megismerkednek az orosz káposztás eledelekkel. […]
A mai poszt szerzője, dr. Horváth Attila történész a Bács-Kiskun megyei Tass első világháborús emlékeit kutatja. Tősgyökeres tassiként nemcsak családja hagyományait, történeteit és tárgyi emlékeit dolgozza fel, hanem e mellett – és sokszor ezen keresztül – gondos helytörténeti munkát is végez. Mai írásában a háború idején a faluba került szerb, orosz és olasz hadifoglyok nyomába […]
László József emlékirata az akmolinszki hadifogságból – 1. Új sorozatot indítunk útjára a mai nap. A budapesti születésű László József a császári és királyi győri 19. gyalogezred tartalékos hadnagyaként 1914. augusztus 27-én Lublin közelében esett orosz hadifogságba. Hat évet töltött rabságban, amiről részletes és élvezetes stílusú naplót vezetett. Hadifogoly-naplójának első részében fogságba esésének körülményeit és […]
Legfrissebb hozzászólások
Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel
Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing
Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?
Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊
A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.
A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!