„Ha zászlós akarok lenni, ilyesmikre jó képet kell vágnom…”

Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 15. rész 1917. május 7-én hősünk átveszi a 20. védelmi szakasz balszárnyát a 378-as magaslat déli oldalán. Alaposan megismerkedik az állással. Heves tüzérségi tűzbe kerülnek, amikor hívatja a századparancsnoka, s parancsba kapja, hogy a beijedt szakaszparancsnoka helyett az ágyútűzben neki kell végigjárnia a védelmi szakaszt, majd éjjel […]

Pándi bakák az első nagy világégésben

A Tápió-vidék szélén található Pánd község lakóinak a száma az első világháború kitörésekor közel 2000 fő volt. A település hadköteles korú férfi lakosai közül 307-en vonultak be katonai szolgálatra, javarészt a magyar királyi budapesti 29. honvéd gyalogezred és a császári és királyi 68. jászkun gyalogezred kötelékébe. 84 pándi baka sosem tért haza. A község első […]

„Itt vagyunk Monarchiánk jelenlegi határán…”

Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 14. rész 1917 májusának elején hősünk alakulata pihenőjét tölti, azonban mindennap várják az újabb, immár tízedik olasz offenzívát és az állásba indulási parancsot. A periódus 15. napján erre is sor kerül, és elindulnak a 20. védelmi szakaszba, a Monarchia akkori határára…   [1917.] május 1. Május elsejére […]

„…én vagyok az első, ki önként ugrott le”

Poppe Kornél, az első magyar ejtőernyős története 100 éve, 1918. január 16-án, az olasz fronton, Poppe Kornél cs. és kir. százados, a 13. ballonmegfigyelő század parancsnoka 300 méter magasságban kiugrott a kosárból és mintegy másfél perc alatt sértetlenül leereszkedett ejtőernyőjével a földre. Az esemény úgy került be az ejtőernyőzés történetébe, hogy ez volt az első […]

„A sarzsik egy része közben passziózik”

Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 13. rész 1917 áprilisának végén hősünk alakulata hadosztály tartalékban van. Az állandó műszaki munkák mellett „passziózni” is van idejük, azonban az olasz tüzérség itt sem hagy nyugtot nekik…   [1917.] április 23. Reggel 3 órakor felvernek bennünket álmunkból. A század ugyanis dolgozni megy Putnoki zászlós vezetésével a […]

A magyar hadiipar szerepe a kiegyezéstől 1918-ig

A XIX. század közepén megindult ipari fejlődés a kiegyezést követően Magyarország területén is egyre nagyobb mértékben növekedett. Létrejött az önálló honvédség, melynek ruházati, felszerelési, élelmezési ellátása a magyar kormányzat hatáskörébe került. A XX. század elejére egyre több katonai megrendelés került magyar gyárakhoz, vállalatokhoz. A hadiipari termelés egyre csak bővült, létrejöttek kifejezetten hadibeszállító cégek is. Az […]

„Botrány! Még nyugodtan sz…ni se lehet!”

Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 12. rész Az állásperiódus alatt hősünk továbbra is tartalékban van szakaszával az első vonalak mögött, s az árkokat mélyíti, javítja. Az olasz tüzérség azonban a latrinán sem hagy nyugtot nekik. Nagyon várják már a váltást, ami végül 1917. április 20-án éjjel megérkezik…   [1917.] április 17. Éjszaka […]

Tervek honvéd emlékmű építésére az Isonzónál

1916 tavaszán az Isonzónál, a Monte San Michelén, majd 1917 decemberében a Monte San Gabrielén is felvetődött az ott elesett magyar hősök emlékét őrző monumentum állításának a gondolata, amit a közelmúltban előkerült levéltári források is bizonyítanak.   A Doberdó-fennsíkon zajlott legsúlyosabb harcok színhelyén, a Monte San Michele véráztatta kúpján ma egy olaszok által 1917-ben emelt […]

„Meg vagyok győződve, hogy pont közibünk vág…”

Kókay László 1917-es naplója az olasz frontról – 11. rész Hősünk kint van a Fajti hrib melletti állásokban. 1917. április 11. és 16. között szinte állandóan esik az eső, s a kavernákban tóban áll a víz. Szakadó esőben is a futóárkok mélyítésén dolgoznak, s közben az olasz tüzérség nyugtalanítja őket…   [1917.] április 11. Délelőtt […]

Best of 2017

Kedves olvasóink! Az év utolsó napján, mint az már nálunk itt a blogon lassan hagyomány, felelevenítjük az év legolvasottabb, legnépszerűbb posztjait. Közzétesszük a 12-es listát, amelyet az oldal forgalmát mérő statisztikai adatok alapján állítottunk össze. Tartsanak velünk a 100 évvel ezelőtti történetek megismerésében, a közös emlékezésben jövőre is! Jó olvasást és boldog új évet kívánunk […]

Legfrissebb hozzászólások

@best proxies private // 2025.06.23. 09:06Wulff Olaf hazatér

Somebody essentially lend a hand to make severely posts I would state. This is the first time I frequented your website page and to this point? Iamazed with the analysis you made to create this particular submit amazing. Great activity!

@Pintér Tamás // 2025.06.19. 20:06Öngyilkossági esetek az osztrák−magyar hadseregben a boldog békeidők idején

A bosznia-hercegovinai osztrák-magyar katonatemetők kutatása során szembesültünk vele, hogy az első világháború előtt ott eltemetettek harmada-negyede öngyilkosságban hunyt el. Ezért is kerestem meg Kiss Gábor állandó szerzőnket, az osztrák-magyar katonai egészségügy kiváló kutatóját, hogy a témával foglalkoznunk kellene a blogon is. Így kerültek az írásába is a bosznia-hercegovinai esetek Trebinjéből, Nevesinjéből, de bármelyik korabeli helyőrségből bőven lehetne találni még ilyeneket, sok-sok magyarországi szereplővel. Örülök és köszönöm, hogy Gábor felvállalta ezt a nehéz és érzékeny témát! Sok minden van még ebben, amivel érdemes lenne foglalkozni.

@Bálint Ferenc // 2025.06.19. 08:06Öngyilkossági esetek az osztrák−magyar hadseregben a boldog békeidők idején

Egyszer olvastam egy korabeli novellát, ami erről a témáról szólt. Hőse egy fiatal újonc a kiképzés elején valami engedetlenség miatt kap pár nap fogdát, ezért lemarad az oktatásban. Ezt viszont nem tudja bepótolni, a kiképzők emiatt folyamatosan megalázzák és végül elkeseredésében öngyilkos lesz. De Tömörkénynek is több novellája van a témában, még az egyik kötet címe is erre utal (Katona a kötélen).

@Pintér Tamás // 2025.06.16. 19:06„Itt kell maradnunk e vad országban…”

A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)

@Pintér Tamás // 2025.06.14. 15:06„Eresztenének bennünket haza…”

Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?

@NAGYZS11@GMAIL.COM // 2025.06.11. 23:06„Eresztenének bennünket haza…”

Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?