„Ezredünknek a városon keresztül kellett utat törni magának…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 9. rész 1878. augusztus 19-én kezdetét veszi Szarajevó ostroma. Hősünknek az okkupáció eddigi legvéresebb ütközetében kell részt vennie. Megismerkedünk az utcai harcok kegyetlenségével, és egy tiszthelyettes, valamint a káplárja balszerencsés halálának körülményeivel. A bosnyákok véleményét is megörökíti a magyar katonákról. 1878. augusztus 19. Reggeli 5 órakor már […]

A város, amely három napig égett

A Banja Luka-i csata „Még ekkor nem is álmodtuk azt, hogy mily szerencse volt ránk nézve, hogy itt nem maradtunk” – írja Sófalvy József 1878. augusztus 5-én a naplójában, amikor a szegedi 46-os ezredével elhagyja Banja Lukát. Ezt valószínűleg csak utólag jegyezhette fel, mert a városban történtekről egy későbbi bejegyzése szerint csak augusztus 18-án értesültek. […]

„A szakasz, ha szavamra nem hallgat, végünk van…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 8. rész 1878. augusztus 16-án hősünk Bilalovactól nem messze megvívja első ütközetét. A parancsnoka alkalmatlansága miatt át kell vennie a szakasz vezetését, hogy megmentse magát és a bajtársait. A csata után a menetelés rekkenő hőségben folytatódik tovább Szarajevó irányába. Az osztrák‒magyar haderő felkészül a város ostromára. 1878. […]

„Leveleidbe van egy pár jelenet olyan mikor elolvastam örömömbe sirtam…”

Egy tenyérbe való, megsárgult, fedelét vesztett, vonalas katonafüzet: olyan írt bele, aki általában csak a legszükségesebbeket jegyzi fel. Egy maréknyi levelezőlap, Przemyśl ostroma idejéből, majd orosz hadifogságból. Ennyi maradt ránk a Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyag-gyűjteményében egy közhonvéd családapa után. Knapovics Ármin 1884. augusztus 8-án született Budapesten. Házasságon kívüli gyerek volt, édesanyja vette a nevére. Nem […]

„A kémek tudósítása szerint ellenségtől volt megszállva…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 7. rész 1878. augusztus 13-án Vitezbe ér hősünk alakulata, ahová követek érkeznek Szarajevóból. Hafiz basa figyelmezteti a császári és királyi hadsereget, hogy túl gyorsan haladnak; ha ilyen ütemben érnek Szarajevóba, akkor harcokra kell számítaniuk. Sófalvy az este folyamán találkozik egy régi cimbalmos ismerősével, aki a játékával szórakoztatja […]

„Érdemes volt-e hazajönni?”

Könyvbemutató dr. Kemény Gyula palesztinai naplójáról 2025. március 10-én mutattuk be a Yunus Emre Török Kulturális Intézetben Nagy Háború Könyvek sorozatunk 8. darabját: Végjáték a Sivatagban ‒ Dr. Kemény Gyula palesztinai naplóját. A patinás Andrássy úti épület hangulatos konferenciaterme teljesen megtelt a rendezvényünkre. Sorozatunk nemrég bemutatott előző kötete, dr. Kemény Gyula isonzói naplója után megjelent […]

„Ellent fog-e állani Travnik vagy sem…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 6. rész 1878. augusztus 9-én hősünkre a megfeszített menet után egy rövid pihenő vár. Megismerkedhetünk a jajcai harcok során egy tiszt különös halálának a történetével, illetve azzal is, hogy milyen különleges ajándékot kapott a württembergi herceg a bosnyákoktól a csatát követően. Az okkupáció folytatódik, a következő cél […]

„Rettenetes pusztítást tettek a bosnyákok közöttök”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 5. rész 1878. augusztus 7-én hősünk éppen Sitnicában táborozik, amikor érkezik a hír, hogy Vilmos württembergi herceg altábornagy csapatát megtámadták Jajca előtt. Az egész dandár felkerekedik, hogy az altábornagy alakulatainak a segítségére siessen. Megkapjuk az első csataleírást és megismerkedhetünk a kegyetlen bosnyák harcmodorral is. 1878. augusztus 7. […]

Végjáték a sivatagban

Könyvbemutató Megjelent a Nagy Háború Könyvek sorozatunk sokak által várt, igazi különlegességnek tekinthető nyolcadik kötete: Végjáték a sivatagban – Dr. Kemény Gyula palesztinai naplója. A könyvet 2025. március 10-én, hétfőn 18 órakor mutatjuk be a Yunus Emre Török Kulturális Intézetben (1062 Budapest, Andrássy út 62.). Részletek az alábbi meghívón. Minden érdeklődőt nagy szeretettel várunk!

„Micsoda híres név lett azóta az Isonzó!”

Könyvbemutató dr. Kemény Gyula isonzói naplójáról 2025. február 27-én mutattuk be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében Nagy Háború Könyvek sorozatunk 7. darabját: Ezredorvos a tűzvonalban ‒ Dr. Kemény Gyula isonzói naplóját. A levéltári palota kiállító- és konferenciaterme újra színültig megtelt a rendezvényre. A sorozat előző kötete, dr. Kemény Gyula szerbiai […]

1 … 6 7 8 9 10 … 192

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 15:10A Zelenák család XX. százada

Köszönöm, megnézem.

@Gáll Imréné dr. // 2025.10.23. 15:10A Zelenák család XX. százada

Köszönöm.

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.