Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 20. rész 1916 júliusában a tiszti csoport az erdei kolostor és környéke lakhatóbbá tételén fáradozik, Roób József vaságyat és matracot vásárol magának, a hidegebb időjárás miatt már korábban befűtenek. Fényképet, csomagot kap otthonról, de hangulata csak átmenetileg javul, mert a hústalan napok bevezetése őket is érinti, s […]
Cs. és kir. mozgó sebészcsoportok az osztrák–magyar haderőben az I. világháború idején Az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében működött cs. és kir. mozgó sebészcsoportok (k. u. k. mobile Chirurgengruppen) az I. világháború idején többnyire a frontvonalhoz közel tevékenykedő, sebész szakorvosi egységek voltak, amelyek célja a sebesültek gyors és szakszerű ellátása, illetve életmentő műtétek elvégzése volt. De miért […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 19. rész 1916 májusában járunk, Roób hadnagy már egyenes időben és nem visszaemlékezve írja sorait. Érezhetően csökken az ellátásuk színvonala, drágul a megélhetésük, cserélődik a melléjük rendelt legénység, s bár a hazulról érkező hírek jobb kedvre derítik, újabb nehézségek adódnak: az egyik társuk megőrül, a frontról rossz […]
Bosznia és Hercegovina osztrák‒magyar megszállása 1878-ban több tiszt pályafutásában meghatározó szerepet töltött be, amint azt a horvát származású Georg Babich ezredes trebinjei városparancsnok példája mutatta. Az 1934-ben Pozsonyban elhunyt szerb származású, magát magyarnak valló Mihalcsics György altábornagy is sajátos közép-európai katonai pályát járt be, amelyen éppen az okkupáció indította el és a Nagy Háborúban érte […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 18. rész 1916. február–április, haláleset, temetés, szigorítások, elvétve érkező posta. A húsvét sem ad alkalmat arra Roób hadnagynak, hogy a képkiállításnak vagy a koncertnek örüljön: reményvesztett. Ebben az időszakban kezdi el a naplója visszamenőleges megírását és válik egyidejűvé a történetének a mesélése. Egyetlen dolog élénkíti fel: a […]
Rátkay Istvánnak a Hármas Hungaricum című kötetben olvasható egyik írása látszólag egy szemtanú hiteles beszámolója a przemyśli erődrendszer elestéről. Sorai azonban valójában egy jó tollú újságíró eszköztáráról tanúskodnak: a fogolytáborokban vele együtt raboskodó társai elmondásaiból táplálkozva örökítette meg az eseményeket. Cikkemben az ő alakját, és a przemyśli történtekről írt sorait mutatom be. Az újságírásban és […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 17. rész Az 1915. decemberi ünnepek után a csikorgó fagyos télben Roóbék újra egyhangú hétköznapokat élnek. Betekintést kapunk egy tiszti fogoly-szoba kiszámítható életébe, az étrendbe, a postaosztás pillanataiba, valamint a szabadidő eltöltésének lehetőségeibe. Az is kiderül, hogy milyen újságokból tájékoztat a foglyok sajtóirodája és mi köze van […]
A bajmoki születésű Herczeg-testvérek, Herczeg Károly (1883-1962) és Herczeg Mihály (1886-1958) békeidőben, és az első világháború egész ideje alatt is a cs. és kir. zombori 23. gyalogezredben szolgáltak. Mindketten kétszer-kétszer megsebesültek, bátran helyt álltak, amit feletteseik kitüntetésekkel ismertek el. Herczeg Károly 1883-ban, öccse Herczeg Mihály pedig 1886-ban született a Bács-Bodrog vármegyei, Szabadka és Zombor között […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 16. rész 1915 őszén Tobolszkban egyre sűrűbb a havazás, a fagypont alatti hidegek, – de gyakrabban, bár össze-vissza működik a hadifogoly-posta is, válaszadásra késztetve a címzetteket. Új foglyok is érkeznek. A háborúról újságok és a velük érintkező katonák, civilek révén elég tájékozottak. Az egyhangúság elkerülésére ismeretterjesztő előadás-sorozatot, […]
Év végi szokás, hogy visszatekintünk az elmúlt esztendőre és összegezni próbáljuk, amit magunk mögött hagyunk. A 2025-ös évet külön is érdekessé tette számunkra, hogy idén 15 éve indítottuk útjára blogunkat, s így nem csak egy évre, hanem akár az elmúlt 15-re is visszatekinthetünk. Ha egyetlen számmal szeretnénk összegezni az elmúlt éveket, akkor az az 1914 […]
Legfrissebb hozzászólások
Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel
Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing
Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?
Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊
A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.
A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!