Arcok a Nagy Háborúból 15. Nyolc arc a hadifogságból, akiknek – egy kivételével – a nevét is ismerjük: a fotó hátoldalán ott az aláírásuk, valamint a kép keletkezésének helye és ideje, Beresovka 1916 február hó 16. Ha a nyomukba eredünk, vajon megtudhatjuk-e a képen szereplő személyekről, hogy kik voltak, honnan származtak, mi volt a foglalkozásuk, […]
Balázs Béla háborús tanmeséje (nem csak) szegedi gyerekeknek 1916. október 29-én vasárnap délelőtt gyerekzsivaj töltötte be a Korzó mozit Szegeden. A helyi feminista egyesület által szervezett népszerű gyermekmatinék már szinte hagyománynak számítottak a városban. Igényes szórakoztató műsoraiknak nem titkolt célja volt, hogy „a háború vadító és durvító benyomásait a gyermekek fogékony lelkében egyensúlyozza.” Ezt az […]
Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 7. Az 1916-os erdélyi román betörés elől menekülő barcasági csángók egyes csoportjai a Dunántúlra is eljutottak. A „világot látottak” közé tartozott a Brassó vármegyei Tatrangról származó Barkó István is, aki akkor 12 éves gyermek volt. Ő és társai a Komárom vármegyei Bánhidán, majd Budapesten éltek, amíg vissza nem térhettek szülőfalujukba. […]
Az első világháború hadieseményei Gyergyó vidékén 4/4. rész Az 1916. novemberi „tölgyesi csata” után megmerevedett az arcvonal a Székelyföld északi részén, a Gyergyói-medence keleti térségében, ami egyúttal a Magyar Királyság egykori határát is jelentette. Az itteni harcokat bemutató sorozatunk utolsó részében a békeszerződésig vívott állásharcok történetét tekintjük át, és bemutatjuk az összecsapások emlékét őrző cengelléri […]
Amikor a várva várt rózsaszínű tábori postai levelezőlap már nem a családfő jó egészségét tudatja az otthoniakkal, hanem a halálhírét erősíti meg… Dr. Schelker Roland (23-as tábori vadászzászlóalj / 3. század) sorai Molnár Eleknének Rákospalotára, a Bethlen út 11-be: 7/XII. 1914 Nagyságos asszonyom! Szomorú szívvel teljesítem kérését és tudatom, hogy a kedves jó férje […]
Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 6. A Brassó vármegyei Tatrangról négy gyermekével menekülő Molnár Anna 1917-ben lejegyzett történetének folytatásában megismerhetjük, hogy a menekülők hogyan jutnak el a Kis-Küküllő vármegyei Darlacig, s hogyan telnek itt a napjaik. A „búval, bánattal és nyomorúsággal” emlegetett szász településről indulnak vissza szekereikkel 1916. október 10-én szülőfalujukba, ahová 16-án érkeznek meg. […]
1915 márciusában a galíciai harctéren Staszkówka község közelében harcoló kassai 9-es és besztercebányai 16-os honvédek súlyos harcokat vívtak a szembenálló orosz erőkkel. Mindkét fél részéről tömegével maradtak hősi halottak a két állás között, akiknek a közös eltemetésére pillanatnyi fegyverszünet állt be 1915 húsvétján… A galíciai harctéren harcoló kassai 9. honvéd gyalogezred 1915. februárjában aránylag […]
Az első világháború hadieseményei Gyergyó vidékén 4/3. rész A Székelyföld északi részén, a Gyergyói-medencében és környékén vívott harcokat bemutató sorozatunk mai részében az 1916. november 4–11. között a Tölgyesi-szoros birtoklásáért az osztrák–magyar és szövetséges német erők, valamint az orosz csapatok által vívott „tölgyesi csata” történetét ismertetjük. Gyergyótölgyes és Gyergyóbékás környékén az orosz XXXVI. hadtest […]
Barcasági csángók visszaemlékezései menekülésükre 5. Egy anya és négy gyermekének a története következik az erdélyi román betörés elől menekülő barcasági csángó visszaemlékezéseket közreadó sorozatunkban. A Brassó vármegyei Tatrangról származó Molnár Anna 1917-ben lejegyzett történetét lánya, Csabai Anna visszaemlékezése vezeti be. A család kálváriáját bemutató írást a korábbiakhoz hasonlóan az eredeti formában és helyesírással, két részre […]
1916 januárjában jelent meg a korszak egyik legnépszerűbb képes hetilapjában, a Tolnai Világlapjában ez a háborús időkre aktualizált, gyermekeknek szóló ábécés szócikk-gyűjtemény. Egyik fele békebeli ablakzsiráf, másik fele belföldi és külföldi egyenruhásokat magyaráz rövid versikékben: a magyar honvéd híre messze földön ragyog és a vörös ördögnek nincs párja az ég alatt, ellenben a kozák kegyetlen, […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet