Emlékkép egy tábori fotóstúdióból, 1878

Ez a fiatal hadnagyot ábrázoló vizitkártya a hátuljára írt feljegyzés szerint 1878-ban készült, a ma Horvátországhoz tartozó Ógradiskán. A települést akkoriban a 18. században épült Száva-parti erőd képezte, a katonaság mellett minimális civil lakossággal. A boszniai okkupációban számos vállalkozó üzleti lehetőséget látott, többek közt Letzter Lázár fényképész, aki szegedi és temesvári műhelye mellett nyitott egy […]

„A jugoszlávok támadását várták…”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 40. rész Hősünk alakulata 1918. november 9‒11-én tovább folytatja az olasz frontról Ausztrián keresztül hazafelé tartó útját. A Wörthi-tó mellett elhaladva a táj szépségében gyönyörködnek. Király Iván több fotót készít ezen a szakaszon is. Klagenfurtba érnek, ahol a jugoszlávok támadását várták és azt hiszik, hogy a védelmükre […]

Ezt írtuk 2024-ben

Az új év elején, az előzőre visszatekintve, összegyűjtöttem, hogy miről is írtunk 2024-ben, s melyek voltak a legolvasottabb írásaink. Tavaly összesen 92 posztot publikáltunk, amelyeknek több mint fele, összesen 47 írás a napló- és visszaemlékezés sorozataink részeként jelent meg két állandó szerzőnk gondozásában. A további 45 cikken 15 szerző osztozott (közöttük két vendégszerző is). Melyek […]

„Elvész az ország…”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 39. rész Hősünk hazafelé tartó alakulata 1918. november 7-8-án Tarvisiótól Villachig jut. Ezen az útszakaszon is a nagyobb településeken a raktárak lakosság általi fosztogatásáról, alkoholmérgezést szenvedő katonák tömegéről, eldobált felszerelésről és az általános zűrzavarról számol be. A vidéki falvak szépsége viszont elbűvöli. Néhány fotót ezen a szakaszon […]

Sík Sándor karácsonyi verse 1914-ben

1914 karácsonyára a Szent István Társulat szeretetdobozt küldött a harctérre a fronton harcoló katonák számára. Ebbe a dobozban került Sík Sándor piarista tanár karácsonyi verse is egy képeslapon, aki tábori lelkészi szolgálatot is teljesített egy rövid ideig. „Finoman érző lelkek a szeretet csodálatos leleményességével már a módját is meglelték a szenvedések enyhítésének, a szívek felemelésének” […]

„Si, si, casa, evviva la pace!”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 38. rész Hősünk tüzér alakulata 1918. november 6-án reggel továbbindul és Flitsch községen keresztül haladva Tarvisig jut. A Koritnica patak mellett futó, a Predil-hágón keresztülhaladó meredek út próbára teszi a menetoszlopokat. Mindenütt szétszórt hadianyag tömege hever. Szembe velük hazatérő olasz hadifoglyok jönnek. Útközben Király Iván több fotót […]

„Sem tűz, vas, se falánk nagy idő…”

Könyvtáramnak a Gutenberg galaxishoz tartozó (azaz nyomtatott könyvekből álló) része a legkülönbözőbb formátumú egyedekből áll: a néhány centiméteres minikönyvektől a hatalmas fóliánsokig terjed a skála. Közöttük 1988 ősze óta egy albán értelmező szótár rendelkezett a leglenyűgözőbb fizikai jellemzőkkel a maga tekintélyt parancsoló, 2200 oldalnál is nagyobb terjedelmével, valamint 2 kiló 74 dekát is kicsivel meghaladó […]

„Ezek már nem érzik magukat az osztrák császársághoz tartozóknak…”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 37. rész 1918. november 4-én hősünk visszavonuló tüzéralakulata egész nap táborozik Creda mellett, ami már az olaszok által lezárt határ túloldalára esett. Itt értesültek róla, hogy hadosztály nagyrésze nem jutott át, s a parancsnokukkal együtt hadifogságba került. Nekik sem egyszerűbb azonban a helyzetük, mert a lakosság ellenségesen […]

„Hogy mi az igazi háború…”

Könyvbemutató dr. Kemény Gyula szerbiai naplójáról 2024. december 10-én 14 órakor mutattuk be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri központi épületében legújabb kötetünket, a Nagy Háború Könyvek sorozatunk 6. darabját: Segélyhely a fronton ‒ Dr. Kemény Gyula szerbiai naplóját. A gyönyörű levéltári palota kiállító- és konferenciaterme színültig megtelt a rendezvényre. Hegedős Károlynak […]

Egy hősi halott huszár főhadnagy végső nyugodalma

A Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz tartozó Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság az egyetlen szerv Magyarországon, amely eljárhat hősi halott magyar katonák maradványainak feltárásában és újratemetésében. A Belföldi Hadisírgondozó Osztály által exhumált Baló Benjámin esete kiváló példa a hadisírgondozás és hadisírkutatás összetett feladatrendszerére, amely nem válhatna teljessé más illetékes hivatalok és társadalmi szervezetek, önkéntesek munkája nélkül. Külön […]

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.