Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 3. rész Roób József zászlóalja még bejut Przemyślbe és elfoglalja helyét az erődöv déli részén, Siedliskánál, de az orosz ostromgyűrű újra bezárul. 1914 november közepén viszonylagos nyugalomban telnek a hadnagy napjai. Éjjel ellenőrzik az őrszemeket, ennek veszélyeit, néha megható vagy humoros elemeit idézi fel a naplóíró. A […]
Endrődiek az első világégésben 1. rész Cikkemben egy különlegesnek mondható könyv, a Száz felajánlási ének a háború élő és meghalt hőseiért című kiadványt szeretném ismertetni. Az Ujházy Miklós endrődi kántor által elmondott, és később kötet formájában is kiadott könyörgések és halottbúcsúztatók mintegy hatvanhárom, Endrődről hadba vonult katona sorsába nyújtanak betekintést. A katonák családi hátterét is […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 2. rész Hősünk 1914. október 28-án a harctérre indul. Az elválás fájdalmát az elhúzódó vonatozás növeli, gyalogmarsuk során szembesülnek a háború hallható és látható jeleivel, a civil menekülőkkel, elővigyázatosabbakká lesznek. November 5-én az első pillanatban még örülnek is annak, hogy harc nélkül bejutottak Przemyślbe, másnap elfoglalják helyüket […]
Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 1. rész Új sorozatot indítunk útjára: a przemyśli erődrendszer elestének és visszafoglalásának 110. évfordulójára, magyar védőire emlékezésünk jegyében Roób József (1879–1953) kohómérnök, a magyar vasgyártás és kohászat meghatározó alakja naplóját adjuk közre a Hadtörténeti Múzeumban őrzött levelezőlapjainak szövegével kiegészítve. Roób a hadifogsága idején, 1916. március 15-én, talán […]
Nemcsak a könyveknek, hanem a kéziratoknak is megvan a maguk sorsa, nemkülönben egy személy hagyatékának. A Fátum játszhatott szerepet abban, hogy egy múltjára büszke család látóköréből, kezéből kikerült, szétszóródott a jeles ős iratöröksége. Ennek egy része most újraegyesítve kerül bemutatásra a Blogon. Roób József kohómérnök naplósorozata elé. „Az alapanyag”, avagy egy kirakós darabkái A Hadtörténeti […]
Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 29. rész 1879 márciusának második felében a szegedi árvíz híre megviseli a 46-os legénységet, ugyanakkor a tartalékosok számára a szabadságolást is jelenti. Sokan elkeseredve indulnak haza, ugyanis nem tudhatják, hogy megmaradt-e bármi az otthonukból. A mindig kemény Friedrich von Willecz ezredes is a könnyeivel küzdve búcsúzik a […]
Száztizenegy évvel ezelőtt zajlott le a m. kir. 5. honvéd lovashadosztály által Galíciában, Gorodoknál végrehajtott hősies, ám nagy véráldozatot követelő lovasroham. A gorodoki összecsapás során arra is fény derült, hogy a lovasság nem lehet egyenragú ellenfele a gépfegyvereknek, s a huszárság ideje leáldozott. A lovashadosztály 50%-os veszteséget szenvedett az ütközetekben, elesett hősei közé tartozott bonyhádi […]
Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 28. rész 1879. február vége, március eleje. Hősünk ideje nagyrészét írásra fordítja. A Vásárhelyi Közlöny számára a kivégzés körülményeit írja le, és küldi el közlésre, mindeközben Róza húgán keresztül is kap egy megkeresést, hogy számoljon be a boszniai viszonyokról egy cikkben. Ezzel párhuzamosan elkezdi a naplója másolását, […]
A cs. és kir. Porosz Frigyes főherceg 7. huszárezred 5. százada maglaji tragédiája kellett ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina 1878-ban békésnek indult okkupációja gyökeres fordulatot vegyen. Hányan voltak és honnan származtak azok a huszárok, akik az 1878. augusztus 3-án Maglajnál és Žepčénél zajlott rajtaütés során haltak hősi halált? Hol állt az emlékművük és hogyan alakult a története? […]
Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 27. rész 1879. február. Hősünket pénztelenség és bolhák kínozzák. Egyetlen örömöt az szerez számára, hogy egy baráti kölcsön keretei között tud magának felhúzható zsebórát rendelni. Ekkor kapja a hírt, hogy február 19-én kivégzés lesz, amelyen az ő századának is részt kell vennie. Az ekkorra már megszokottnak számító […]
Legfrissebb hozzászólások
Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária
Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA
A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.