Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 28. rész 1916. május 10-én délben újabb századparancsnokot veszít az ezred az aknatölcsér körüli harcokban. Néhány órára szünet áll be, amikor az olaszok is elhordják a halottaikat, majd újra indul a támadás a környék ellen. Bedől a dekungok egy része. Hősünk és társai mindenre elszántan, kezükben kézigránáttal és […]
Kiállítás-ajánló „Falunk krónikájának nem azért kell fennmaradnia, mintha ott világra szóló dolgok történtek volna. Csak volt egy saját kis világunk – ami persze nem volt a „világok legjobbika” – mégis, olyan kis világ, amely számunkra az élet körforgását, a létezést, az otthont és a meghittséget jelentette.” Szép felütése ez a pár sor annak a […]
Nemrégiben beszámoltam a Doberdó-fennsíkon található Haláldombnál a 2. isonzói csatát követően hetekig sebesülten fekvő osztrák–magyar katonák történetéről. A mostani írás a megtalálásukat eredményező, Barakonyi Károly önkéntes tizedes vezetésével végrehajtott felderítő vállalkozás történetét mutatja be. Az 1915. július 18-án kezdődött 2. isonzói csata kezdetén a Doberdó-fennsíkon, a Monte San Michele kúpjaitól nyugatra, a lejtő lábánál […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 27. rész 1916. május 10-én napközben is folytatódik a mindennapossá vált olasz tüzérségi és gyalogsági támadás a robbantott aknatölcsér és a környező terület ellen. Temesvári 61-esek érkeznek a megfogyatkozott szegedi 46-os védők segítségére. Hősünk és társai élete állandóan veszélyben forog. Sorra dőlnek ki mellőle a társai, s ezúttal […]
A 20. honvéd gyaloghadosztály tűzkeresztségének története Kilencvenkilenc évvel ezelőtt ezekben a napokban a 20. honvéd gyaloghadosztály ezredei súlyos harcokban vettek részt a Monarchia északkeleti szegletében, Rohatyn térségében. A honvédeknek drámai első csatájukban a túlerőben levő orosz csapatok mellett számos egyéb nehézséggel is szembe kellett nézniük… „Délután 8 óra 30 perckor végre a zaj lassanként […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 26. rész 1916. május 10-én minden korábbinál hevesebb összecsapás kezdődik a robbantott aknatölcsérnél, amely az olaszok meg-megújuló támadásai közben sorra nyeli el a szegedi 46-os szakaszokat. Hősünk alig győzi feszegetni a kézigránátos ládákat és adogatni a tölcsér felé a Lakosokat… Újabb harcedzett századparancsnokot veszítenek, akinek a helyét egy […]
Arcok a Nagy Háborúból 12. Kajon Árpád azon szenvedélyes gyűjtők közé tartozik, akik igyekeznek kincseiket alaposabban megismerni és más érdeklődőkkel is megismertetni. A világháborús fotók kapcsán így nemcsak az osztrák-magyar haderő felépítésével, hanem az egyenruhákkal és a kitüntetésekkel is közelebbi kapcsolatba került. Sőt, a számítógépes technika segítségével színes képeket varázsol az eredeti fekete-fehérekből… Blogunkat […]
A minap, egy antikváriumban nézelődve megakadt a szemem egy kisméretű, vékonyka kiadványon, amelynek a címe Vitéz Kókay István dalai. Igazából a rajta szereplő „vitéz … dalai” szókapcsolat volt az, ami felkeltette az érdeklődésemet. Kíváncsivá tett, hogy miről énekelhet egy vitéz, egy háborút megjárt katona és ki is lehetett ő valójában? Vitéz Kókay István dalai […]
Kókay László szegedi önkéntes doberdói naplója – 25. rész 1916. május 9-én San Martinónál folytatódik a küzdelem a robbantott aknatölcsér birtoklásáért. Az olaszok reggel és este is támadásra indulnak a tölcsér ellen. Közben folyamatos tűzben áll a környék. A harcok során Heim Géza főhadnagy, a század legendás parancsnoka is megsebesül… [1916.] május 9. Reggel 3 […]
A Zenta cirkáló 1914-es pusztulásának történetéhez 1914. augusztus 16-án a montenegrói partok előtt blokádot ellátó Zenta cirkáló harcba keveredett a tengeri zár áttörésére induló antant flottával. A harc során a hajót elsüllyesztették. Pachner Pál, a Zenta kapitánya részletes jelentést írt az összecsapásról. Őfelsége Zenta cirkálójának (korabeli hivatalos nevén S. M. S. Zenta, azaz Seiner […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.
Érdeklődöm, hogy a 2. számú Császári és Királyi gyalogezredről tudnak-e valamit. Dédapámról Praszler Károlyról a családi legenda szerint csak annyit tudtunk, hogy Doberdónál tűnt el. Legnagyobb meglepetésemre 2016-ban (amikor már felmenőim közül senki sem élt) a katonai levéltárból új adatokhoz jutottam. Kiderült, hogy az olaszországi Casertában a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. Érdeklődésemre a casertai levéltár a bécsi katonai levéltárhoz irányított, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy dédapám gyalogezredének történetét még nem dolgozták fel. Megtudtam, hogy a casertai temetőben több I. világháborúban hősi halált halt magyar katonát temettek el. Számomra titokzatos, hogy vajon a Doberdótól több száz km-re lévő Casertába mi módon (talán hadifogolyként?) kerülhettek magyar katonák. Egy jelvény alapján úgy tűnik 1916-ban megszűnt a 2. számú gyalogezred. Dédapámról fellelt adatok: 1. Név: Praszler Károly Rendfokozat: gyalogos Születési idő: 1873. december 19. Születés helye: Budapest Elhalálozás ideje: nem ismert Korabeli eltemetés helye: Caserta városi temető - (egyéni) Temetés ideje: 1916.12.17. Alakulat: császári és királyi 2. gyalogezred Nemzetiség: magyar Haderő: saját 2. Császári és királyi 2. gyalogezred Ezredtörzs: Brassó. Pótzászlóalja: Brassó. Kiegészítési területe: Háromszék és Hunyad vármegyék. Nemzetiségi összetétele: 61% magyar, 27% román, 12% német és egyéb.
Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet