John Keegan Az első világháború című könyvének bemutatása John Keegan (1934-2012), a neves brit hadtörténész 1998-ban adta ki The First World War című összefoglaló munkáját, melyet a magyar közönség Pollmann Ferenc a Hadtörténelmi Közleményekben megjelent vitacikkével ismerhetett meg 1999-ben. Magyar fordítását Molnár György készítette el, mely első ízben 2010-ben jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában. […]
Kovács György háborús naplója – 8. rész Kovács György mai története is Bukovinában játszódik, mégpedig 1917 szeptemberében Istensegíts falu határában. Hősünk figyelő szolgálatban áll, a két állás között egy teheneit legeltető magyar kisfiúval találkozik, aki nagy segítségére lesz a magyar alakulatnak… A kisfiú tehenei. 1917 szeptember elején jártam messze túl a bukovinai Kárpátokon is. […]
Az első világháború az egyenruhák tekintetében is sok újdonságot hozott: 1914-ben még számos alakulat viselt feltűnő színű uniformist (pl. magyar huszárok), ami remek célpontot nyújtott az ellenségnek; ezért aztán a frontviselet egyre szürkébb lett, sőt néhol elkezdett közelíteni a terepszínhez. Kezdetben a francia hadsereg gyalogosai is piros-kékben masíroztak, amit 1915-től új egyenruha váltott fel. Fotóelemző […]
Kovács György háborús naplója – 7. rész Háborús mesemondónk mai története is Bukovinában játszódik, ezúttal 1918 januárjában. Hősünket a dermesztő hidegben és méteres hóban egy sebesült bajtársa keresésére küldik. Az eredménytelen keresés után ezúttal is feltűnik egy szépséges lány a történetben, most egy román leányzó, akiről kiderül, hogy megmentette a sebesült magyar baka életét… […]
A Motörhead együttes 1991-ben megjelent 1916 című lemezéről azt írta a Metal Hammer magazin kritikusa, hogy egyértelműen a legmerészebb rock-kaland, és a címadó dal a legszokatlanabb Motörhead dal. „Ez egy lassú, ijesztő vers egy orgona, egy cselló és a lassú, hátborzongató dobpergés kíséretében. Ez a dal mindig megérint engem.” Az 1916 a Motörhead nevű […]
Kovács György háborús naplója – 6. rész Háborús mesemondónk a mai részben egy szépséges menekült lengyel lány történetét meséli el, akivel egy bukovinai faluban egy éjszakára együtt voltak beszállásolva egy jólelkű öreg zsidó házaspárnál. A megárvult, megbecstelenített és elüldözött lány rossz nővé akart válni és a halált kereste – akár Tersánszky Józsi Jenő is írhatta […]
Zenta rendezett tanácsú város képviselő-testületének reagálása a szarajevói merénylet hírére Az 1914. június 28-án Szarajevóban eldördült lövések híre gyorsan bejárta a Monarchiát, és a trónörökös-pár elleni merénylet felháborodással vegyes gyászhangulatot keltett birodalom szerte. Arról lehet vitatkozni, hogy a gyász mennyire volt valós, azonban tény, hogy országszerte hivatalos megemlékezéseket tartottak a merénylet áldozatainak emlékére. Így volt […]
(avagy: újabb szarajevói variációk) Jónéhány esztendeje már, hogy izgalmas kirándulást tettem a virtuális történelem területére. Hogy mi az a virtuális történelem? Az, amitől a magukra valamit adó történészek többsége úgy irtózik, mint – állítólag – az ördög a tömjénfüsttől, vagy vámpír a fokhagymától, vagy … (hirtelen nem jut eszembe több ilyen hasonlat). Röviden szólva azok […]
Kovács György háborús naplója – 5. rész Háborús mesemondónk bukovinai fronton játszódó mai történetének „A szívtelen tisztiszolga és az öreg néne kakasa” címet is adhattuk volna. Példabeszéd az emberi gyarlóságról és az isteni büntetésről… Rajta vesztett csirke. Radaucz városától körülbelül 20 kilométerre, délkeletre Kiliti község határában foglalt az ezredem állást. A németeket váltottuk […]
Vargabetű olasz magashegyi túráiról már korábban olvashattunk a blogon. Ezúttal az egykori török fronton, a Gallipoli-félszigeten (Gelibolu Yarımadası) tett utazásáról küldött nekünk különleges beszámolót sok-sok képpel. A Nagy Háború 2. évében az antant kibővítette a háborút, hogy jobban megossza a központi hatalmak erejét, illetve, hogy utat találjon szövetségese, Oroszország felé. 1915. február 18-tól 1916. […]
Legfrissebb hozzászólások
Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel
Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing
Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?
Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊
A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.
A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!