„Úgy látszik, mégis az asszonyok döntik el a háborút…”

Tilda és Zsiga levélváltása 1916 tavaszán Hogyan járta be a bécsi éhséglázadás híre az országot, amikor a sajtó nem írt róla és amikor még nem létezett az internet? Újabb levélváltást közlünk a Szécsiszentlászlón talált első világháborús különleges levelezésből. A lábadozó Jankó Zsigmond ezúttal Pöstyénből írt feleségének, Matildnak.    1916. május 16., PöstyénZsiga levele Matildnak Szeretett […]

„És azt mondják, hogy a háború talán meg se szűnik többet…”

Tilda és Zsiga levélváltása 1915 telén A Szécsiszentlászlón talált első világháborús különleges levelezésről és megtalálásuk filmbe illő történetéről már írtunk a blogon. Söveges Lipovšek Gordana jóvoltából most Jankó Zsigmond és felesége, Matild egyik 1915 februárjában született levélváltását olvashatjuk. A két levél érzékletes betekintést enged az otthon maradottak mindennapi életébe, félelmeibe, vágyakozásaiba és az épp hadikórházban […]

A „rosseb” bakák laktanyája

A kaposvári Baross kaszárnya és csapatkórház építésének története Kaposváron a 19. század második felétől állandósult a katonaság jelenléte. Az itt tartózkodó alakulatok számára több laktanyát is felépítettek, többek között a Baross kaszárnyát, amely akkoriban még a Pálya utcában helyezkedett el. Az épületegyüttes majdnem 80 éven át volt otthona előbb a közös hadsereg, később pedig a […]

„Számomra ez a háború befejeződött”

Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 21. rész 1918 nyarán, a piavei csata során szerzett sebesülését követően hősünket kórházról kórházra szállítják, majd végül hazakerül. Közben egy érdekes történetet is elmesél egy frontra került feleségről. Szojka Kornél háborús története Békéscsabán, a kádernél ér véget. Sorozatunk utolsó része következik.   A mi támadásunkkal egy időben a mi […]

Hadifogolyélet Oroszországban

Orosz hadifogság kutatási lehetőségek Bécsben 2013 őszén két hónapot Bécsben kutathattam. Elsősorban az volt a célom, hogy a „Magyarok a Szovjetunióban 1914–1941” elnevezésű adatbázist gyarapítsam a bécsi Hadilevéltárban található hadifogoly kartonokra alapozva, azonban a tervem menetközben némileg módosult. Az alábbiakban a kutatási beszámolómból a hadifoglyok hétköznapjait általánosságban bemutató rövid részletet közlöm.   2013 őszén a […]

„A felettünk robbanó srapnelekből a bal alsó lábszáramba golyót kaptam…”

Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 20. rész 1918 tavaszán hősünk újra kikerül a frontra. A mai részben a piavei offenzíva időszakába kalauzol el bennünket, amiből megismerhetjük a támadás során bekövetkezett sebesülésének a történetét is.   Csak most látom, hogy mennyire elkalandoztam, mert sok mindent elhagytam közben, amit előbb még meg kellett volna említenem. Tehát […]

Nagyapámat kerestem, de csak a történelmet találtam

A nemeshanyi születésű Kiss Imre 1915 szeptemberében esett orosz hadifogságba, ahonnan évekig írt haza családjának. Az utolsó levelezőlapot 1918 elején küldte, ezután viszont nyoma veszett. Sorsára unokája, Arany János próbált fényt deríteni, akinek az írásából megtudhatjuk, hogy ha a megoldást nem is találjuk, a korszak alaposabb megismerésével mégis közelebb kerülhetünk nagyapáink életéhez.   Már gyerekkoromban […]

„Támadásra indult a francia gyalogság…”

Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 19. rész Monte Tomba, 1917. december 30. délután 4 óra: a szegedi 46/III. zászlóalj megsemmisül. Hősünk ezúttal a testvére történetét meséli el, aki részese volt a tragikus eseményeknek. Drámai sorok egy eddig kevésbé ismert eseményről, amely egész életében kísértette az átélőt…   Feri öcsémet tehát Gyulafehérváron képezték ki, hová […]

„Húsvéti üdvözlet a mi kedves fiainknak és jó barátainknak”

A nagyváradi 4. népfölkelő ezred V. zászlóalja az Avsček patak közelében fekvő Auzza község, illetve a pataktól északra húzódó Isonzó menti állások védelmében szolgált 1917 tavaszán. Itt érte az alakulatot a húsvét ünnepe…     A magyar királyi nagyváradi 4. népfölkelő gyalogezred V. zászlóaljának újsága, az Isonzómenti Tárogató 1917. március 31-én ünnepi számmal jelentkezett. Ebben a […]

A kémkedő szobrászművész

Egy kutatás története és kérdései A háború más-más hatást váltott ki az emberekből. Hufnagel József szobrászművész önkéntesnek jelentkezett és a budapesti 1-es honvédek kárpáti harcai során rendszeresen felderítő szolgálatot vállalt. Egyik bátor tettére majdnem ráfizetett. Az ő nyomába indulunk mai posztunk segítségével.   A Kárpátokban 1915 februárjában súlyos védelmi harcokkal vonult vissza a magyar királyi […]

Legfrissebb hozzászólások

@Pintér Tamás // 2026.10.27. 15:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Kedves Ferenc, a kapcsolat felvételéhez szeretnénk elkérni az e-mail címét. Elküldheti a szerkesztoseg kukac nagyhaboru pont hu címünkre. Köszönjük!

@Kisjuhászné Békefi Anna // 2026.10.27. 13:10„Minden konklávé rejtély”

Kedves Norbert! A birtokomban van Csernoch római zaràndoklatàról egy kézirat, melyet szeretnék olyan embernek adni akit érdekel a múlt.

@Ferenc Kulcsár // 2026.10.23. 18:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Kulcsár Ferenc vagyok, és Nagyapám (Kulcsár Mihály, Gádoros, Nagyváradi 4. Gyalogezred.) első világháborús éveit kutatom. Most találtam rá egy, a blogban említett jegyzetfüzetére, amely néhai Bertha Gyula hagyatékából került elő. Nagyon meglepődtem, és örömmel töltött el. Szeretném a jegyzetfüzetet jobban megismerni, amennyiben lehetséges. Nagy örömet okozna, mert sajnos még gyerek voltam, mikor nagyapám meghalt, így nem tudtam annak idején a kérdéseimet feltenni neki. Sok könyvet olvastam a témában, de szerencsére még mindig találok új dokumentumot. A segítséget előre is köszönöm!

@Béla Bartók // 2026.10.22. 08:10„És ezt nevezik felszabadító és kultúrát terjesztő háborúnak…”

Nagyszerű kezdés! Gratulálok a szerzőnek a belépőhöz! Várom a folytatást!