Egy elfeledett emlékmű az Isonzónál

A M. Kir. 4. Nagyváradi Honvéd Gyalogezred emlékezetes csatáinak helyszínein emlékművet emelt az olasz fronton. Kevésbé köztudott, hogy a négyes népfelkelők egyik zászlóalja is készített egy emlékművet nevezetes bevetése helyén az olasz harctéren. Lehet, hogy már csak egy fotó emlékezik erre az emlékműre, amelyet a négyes népfelkelők nagy valószínűséggel a Plava melletti frontszakaszon lévő Globna […]

Íróasztaltól a tábori kórházig

Jávor Andor és Tóth Imre tartalékos tisztek hadiútja A balassagyarmati Jávor Andor és a budapesti Tóth Imre hasonló családi környezetből jöttek, és a tanulás révén emelkedtek feljebb a társadalmi ranglétrán. A nagy háborúból mindketten kivették a részüket: tartalékos tisztként a kezdetektől az összeomlásig teljesítettek szolgálatot, nagy részt a frontvonalban. A két párhuzamos életutat dédunokájuk, Péterffy […]

„Vittük a századunkban magunkkal hozott szegedi cigányprímást…”

Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 16. rész Ezúttal a brassói „káderhez”, majd – miután a „káderhiénák” nem szívlelik a „frontkutyákat” – újból a frontra követhetjük nyomon hősünket. Maguk vigasztalására a híres szegedi cigányprímást, Gondit is viszik a menetszázaddal, aki ezután földön és vízen is húzza a tiszt uraknak…   Ezen a tavaszon küldöttek hatunkat […]

Aki üsttel és fakanállal harcolt

Egy zentai őrmester a Nagy Háborúban: Povázai Vince Katonaidejének kitöltése után a zentai Povázai Vince szakácsként szolgált tovább a Monarchia hadseregében, ahol derekasan végigszolgálta a háborút. Olyannyira, hogy meg is sebesült és több kitüntetésben is részesült. A háborút követően földművesként kereste kenyerét és már csak tortasütésre vállalkozott… Egy életút sok dokumentummal és fotóval.   Povázai […]

„Ma még piros élet, holnap fehér álom…”

Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 15. rész Élet és halál Tolmein fölött, a Mrzli vrh és a Vodil vrh oldalában. Hősünk visszaemlékezésének mai részéből megtudhatjuk hogyan étkeztek, szórakoztak, közlekedtek, temetkeztek és gondolkodtak minderről az itt harcoló magyar katonák.   Az utak, az úthálózat kiépítése az egész vonalon állandóan tovább folyt, ezeket mindenütt álcázva az […]

Száz év magány

Przemyśli erődök A Przemyśl környéki Salis-Soglio erőd elárvult romjai között sétálva különös érzés fogja el az embert: a fák-bokrok által birtokba vett monumentális hadmérnöki teljesítmény, véres csaták egykori helyszíne borzongással vegyes csodálatot vált ki. Kicsit olyan, mintha valami romantikus romokkal teli elvarázsolt erdőben járnánk, már amennyire egy pusztuló katonai műszaki műemlék megenged ilyen képzettársítást. A […]

„Minden gondolatunk te vagy…”

Levelek Przemyślbe A Szegedi Napló 1915 márciusában különleges kezdeményezést indít: a lap előfizetői számára biztosítani kívánják, hogy az orosz csapatok által körülzárt Przemyślbe, az ott szolgáló katonáknak eljuttassák hozzátartozóik üzenetét. 1915. március 22-én azonban, miközben még gyűlnek a levelek, az erőd elesik. A 116 darabból álló különleges gyűjtemény utókornak való megőrzéséről a lap főszerkesztője, a […]

„Állásaink kiépítése, tökéletesítése, kavernák építése…”

Részletek Dr. Szojka Kornél emlékirataiból – 14. rész A harcok szüneteiben, különösen a téli hónapokban, a Tolmein fölötti hegyekben is intenzíven folyt az állások kiépítése, megerősítése. Hősünk visszaemlékezésének mai részében a Mrzli és a Sleme oldalában állásban és pihenőn töltött mindennapi életről kapunk leírást.   Az olaszok minden áron el akarták foglalni Görzöt és Triesztet. […]

Üdvözlet a tábori konyháról

Arcok a Nagy Háborúból 13. Sztupák Péter két fotólapot küldött nekünk a következő sorok kíséretében: „A képek a dédnagyapámat, Kelemen Józsefet ábrázolják, akit sajnos már én nem ismertem, de az első világháborúban valahol az olasz fronton szolgált és fogságba is esett. […] Kelemen József (1885-1969) egész életében földműves volt Sajóbábonyban. Öt gyermeke született de kettő […]

Hogyan őrzi a táj a doberdói harcok nyomait?

Az első világháború a Doberdón nem múlt el nyom nélkül. Történetét pedig nemcsak az írott és tárgyi emlékek őrzik, hanem maga a táj is. A földrajzilag kiolvasható történelmet nem tollal és tintával írták, hanem a kövek és a Föld nyelvén. Böszörményi Sándor olvasónk posztja következik, aki az antropogén geomorfológia, azaz az emberi tájformálás tudományának segítségével […]

Legfrissebb hozzászólások

@Babos Krisztina // 2026.09.07. 20:09Berezovkai hadifoglyok

Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel

@Kajon Árpád // 2026.09.07. 09:09„Hogy mily érzelmekkel közeledem a hosszú távollét után az otthonhoz…”

Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing

@Kati Bürger // 2026.09.07. 09:09Berezovkai hadifoglyok

Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?

@Prága Ildikó // 2026.08.18. 21:08Ferenc József születésnapjának megünneplése a fronton

Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊

@Virág Péter // 2026.08.13. 08:08Az utolsó avatás. Villa Wartholz, 1918. augusztus 17.

A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.

@Pintér Tamás // 2026.08.11. 15:08Végtisztesség – Egy elfeledett nagykőrösi vasúti baleset áldozatai

A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!