Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 15. rész Hazatérés a frontról Azt láttuk, hogy körülöttünk szétesik a hadsereg. Mi tüzérek még úgy-ahogy igyekeztünk tartani magunkat, de láttuk, hogy a gyalogsági csapatoknál milyen borzalmas a helyzet. Egyszer volt egy tiszti gyűlésünk, amit egy Spocsil nevű szerb származású alezredes, ezredparancsnok tartott. Elmondta, hogy szeptember 28-án, Vencel napján […]
Egy mai programmal kezdem, ami a múlt heti ajánlóból kimaradt: vacsoraszínház Svejkkel és a Monarchia dalaival ma este 7-kor. A hét többi napjára is marad azonban látni- és tapasztalnivaló: jövő szombatig még látogatható a Moholy-Nagy-kiállítás, amit a tábori levelezőlapokra rajzolt grafikáiból rendeztek, a héten is lesz Svejk-előadás a Tivoliban, és a tévében is nézhetünk I. […]
1916 szeptemberének végén a győzelmes nagyszebeni csata véglegesen a központi hatalmak oldalára fordította a hadiszerencsét. A román hadsereg az egész arcvonalon visszavonulásra kényszerült és az üldözés során a gyorsan mozgó huszáralakulatok jutottak főszerephez. A 4., 7., 12. és 14. közös huszárezredet és a 7. lovas tüzérosztályt magában foglaló 1. lovashadosztály október 12-én érte el a […]
Egy korábbi bejegyzésben már esett szó a Nagy Háború olasz frontjának hírhedt harceszközéről, a lassú zuhanó mozgásuk és az azt kísérő hanghatás miatt a találékony bakanyelv által csak macskáknak nevezett olasz aknavető lövedékekről. Az alábbiakban egy rövid történetben idézzük fel a szegedi és temesvári magyar katonák és egy macska találkozását a Doberdó-fennsík lövészárkában. Fel nem […]
Borbély Kálmán tüzér főhadnagy hadiútja – 14. rész Az olasz fronton a piavei támadás idején 1918 tavaszáig voltam a volhíniai fronton. Ekkor megkaptam a három hónapos tanulmányi szabadságot, és hazajöttem. Március, április és május hónapban hallgattam le a III. évemet az egyetemen. Sikeresen vizsgáztam az adott tárgyakból. A tanulmányi szabadságról már az olasz frontra kellett […]
A héten számos program közül lehet választani, amelyek mind az első világháború témájával foglalkoznak. Itt van mindjárt egy kiállítás, ami a múlt héten nyílt Moholy-Nagy háborús rajzaiból, azután e hónapban többször is játsszák a Tivoliban a tavaly bemutatott Svejket, a tévében pedig az elkövetkező hét napban is lesznek játékfilmek és ismeretterjesztő filmek egyaránt. Kellemes mazsolázgatást! […]
Az egészségügyi kutyaként alkalmazott ebek egyik legfontosabb feladata a sebesültek felkutatása volt. Az emberi szem által nem látható rejtett helyeken (erdőben, magas vetésben, földmélyedésben, összeomlott házak romjai alatt) fekvő sebesülteket megkeresték, és az egészségügyi személyzetet a sebesültekhez vezették. A hadi alkalmazásban álló kutyák nem ugatással vagy más figyelemfelkeltő jelzéssel figyelmeztettek, hanem a sebesült valamely ruhadarabját […]
Temetkezés és kegyeletápolás a Nagy Háború idején „Nagyon elszomorul az arcunk, ha egy bajtársunk sírja felett áll a pap. Harangzúgás, ágyuk üvöltése, koporsó: egy szürkévé fagyott katonakabát s a bajtárs máris megy a föld alatti lakásába. A pap szentbeszéde ilyenkor kétszeresen fáj: a pap búcsúztat minket egy baráttól, de emlékeztet arra, hogy mi is meghalunk. […]
Aperianov Teréz nicknevű olvasónk küldte be szerkesztőségünknek Tóth Árpád alábbi versét, amit Halottak napjára ajánl mindannyiunk figyelmébe.
Mától, ígéretemhez híven, nem csak tévéműsorokat, hanem egyéb kulturális programokat (kiállítás, mozi, színház, előadás, stb) is igyekszem a heti ajánlóban megjelentetni. Sajnos egyelőre főként csak budapesti eseményekről tudósítunk, de ha értesülünk vidéki programokról, természetesen azok is bekerülnek majd az ajánlóba. Bíztatnám is vidéki olvasóinkat, hogy ha tudomásukra jut valamilyen első világháborúval kapcsolatos kulturális esemény, írják […]
Legfrissebb hozzászólások
Köszönŏm ! Számomra nagyon érdekes volt a történet.
Tisztelt Karika Tímea! Férjem /már elhunyt/ Perczel leszármazott. Három felnőtt gyermekem van, akik büszkék erre a névre. Szeretnénk megtudni, hogy melyik Perczel ágból származnak. Férjem édesanyja Perczel Margit /született Balatonkenese 1906.01.09./ ,édesapja Perczel Lajos /1875.06.06-án született, nem tudjuk, hogy hol. / Kérem, ha tud, segítsen. Köszönöm Dr Szabó Éva Mária
Tari Tamás írása a könyvbemutatóról és a kötetről a Mandineren: https://mandiner.hu/kultura/2026/02/elso-vilaghaboru-nagy-haboru-blog-pinter-tamas-konyv?fbclid=IwY2xjawQGkdFleHRuA2FlbQMxMDAAc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHvBbuZWtK2JL7Qdk_dzhA10uDfJ-duCAHWQgvBy58uSNbWQ4Zyx4XmVKOkXT_aem_3pZAQ0CdhuN78TWU-3V-HA
A Honvédelem.hu beszámolója a könyvbemutatóról: https://honvedelem.hu/hirek/a-doberdotol-keletre.html?fbclid=IwY2xjawQGj8ZleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBIVkVxNGlSMFBWd25VeGFLc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHj3vhS0m_GmYfNht0RUSlU0ZJrvQwxfJbQHhKjzYOxfpykPZ3uPegYPyjIaG_aem_B9PbXHVFFKFmIG9wMVcnmg
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!