Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 3. rész Kemény doktor elhagyja Isztambult és a Bagdad-vasúttal indul a közel-keleti frontra. Tudnivalók az utazáshoz: mire figyeljen az utazó le- és felszállásnál, mitől füstöl és tüzesedik a vonat, miért megszívlelendő az „ablakon kihajolni veszélyes” jótanács. A tajtékpipák alapanyaga. Hogyan vásárolnak a németek? És egyáltalán: honnan van ennyi […]
Magyarországon az első világháború kirobbanásakor több ezer, a területén tartózkodó, a Monarchiával hadiállapotba került ország állampolgárát helyezték a hatóságok rendőri felügyelet vagy őrizet alá. Rajtuk kívül olyanok is közbiztonsági őrizet alá kerültek, akik ugyan magyar állampolgárok voltak, de a polgári vagy a katonai hatóságok „a hadviselés és a közbiztonság” szempontjából aggályosnak tartották őket. Ezeknek a […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 2. rész Hogy a török főváros rabul ejtette Kemény doktort, az már az előző részből nyilvánvalóvá vált. Ezúttal Isztambul látnivalói közül különösen a hölgyek iránti elragadtatásának ad hangot. Láthatóan alapos ismeretekkel rendelkezik a fátyolviselés értelméről és jelentőségéről, miközben felvilágosít bennünket az európai férfiakra levantei hódításaik során leselkedő veszélyek […]
Mikor lett vége a Nagy Háborúnak? Ha nem is ragaszkodunk az 1918-as évszámhoz, ám az 1923-ban aláírt lausanne-i békeszerződésnél későbbre aligha tehetjük a záróévét. Vagyis elmondhatjuk, hogy az első világháborús centenáriumi eseményekből már nem sok lehet hátra, hamarosan eljön az ideje a mérlegkészítésnek. A számtalan megemlékezés, kiállítás, konferencia, a tengernyi könyv és tanulmány meggyőzően bizonyítja, […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 1. rész 1918. augusztus 7-én ezredorvosunk Belgrádból vasúton elindul Palesztina felé, hogy átvegye új beosztását az Osztrák–Magyar Monarchia által 1918-ban felállított Orientkorpsnál. Hősünk vezetésével augusztus 11-én érkezett Konstantinápolyba az egység tüzér ütege mellé beosztott héttagú egészségügyi csoport. A város és a tenger teljesen elvarázsolta ezredorvosunkat. Induljon doktorunk egzotikus […]
Keczeli Mészáros Gábor története Az első világháború során a harctérre vonuló tisztek, katonák – sorsuk bizonytalansága miatt – gyakran végrendeletet készítettek, amelyben vagyonukról rendelkeztek haláluk esetére. 1915-ben Keczeli Mészáros Gábor tartalékos főhadnagy is így cselekedett… A Keczeli Mészáros családnak Zenta város kiterjedt határában feküdtek a birtokai, amelyen a 2850-es összeírású számú tanya is állt. […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 36. rész 1916 májusának végén doktorunk szabadságra megy, de előtte számba veszi a zászlóalja olasz fronton addig elszenvedett veszteségét. Szabadsága végeztével június 14-én a Belgrádban állomásozó kádernél tesz látogatást, amelynek során érzékletes leírást kapunk a városban és a megszállt területen, valamint a pótkeretnél uralkodó viszonyokról egyaránt. […]
Juhász Balázs új kötetéről Idén ősszel jelent meg blogunk állandó szerzője, s alapítványunk lelkes segítője, Juhász Balázs Hadifoglyok, dezertőrök. Magyar katonák az olasz hátországban 1915–1920 című új kötete a Zrínyi Kiadó gondozásában. 2022. november 15-én az ELTE BTK Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtárában volt a könyv bemutatója. A kötetet Pollmann Ferenc méltatta, aki az elhangzott […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos naplója az olasz frontról – 35. rész 1916 májusában doktorunk segélyhelyét a Tolmein melletti Schlossberg magaslat oldalában rendezik be, ahol a mindkét oldali tüzérség zenebonáját, s az olaszok rendszeres belövéseit élvezve, „kéjes dolog a kitartás” jelszóval viselik a sorsukat, s türelmetlenül várják a Tirolból indult osztrák–magyar offenzíváról érkező híreket… 1916. […]
A háború során lehetőség volt arra, hogy a hozzátartozók – az erre vonatkozó előírások szigorú betartásával – az elesett/elhunyt katonák földi maradványait hazaszállíttassák és hazai földben helyezzék őket örök nyugalomra. Az Isonzó mellől két bácskai születésű 86-os ezredbeli hősi halott, Rind Antal és Sáfrán András is így térhetett haza. Az olasz hadvezetés 1915. október […]
Legfrissebb hozzászólások
Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.
Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!
Köszönöm, megnézem.
Köszönöm.
A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search
Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.