Szöllősi Lajos, az SMS Prinz Eugen főtüzére

A cs. és kir. Haditengerészetnél az Alföldről származó magyar legények is szolgáltak, akik a bevonuláskor láttak először életükben tengert. Ilyen volt a mezőtúri Szöllősi Lajos is, aki 1913-ban önként jelentkezett a haditengerészethez. Szöllősi Lajos 1893. szeptember 21-én született Mezőtúron, id. Szöllősi Lajos és Patkós Zsuzsanna nyolcadik gyermekeként. Szöllősi Lajos születésének/keresztelésének bejegyzése a mezőtúri evangélikus református […]

„Ütegeink pompásan megállták a helyüket…”

Somogyi Lajos első világháborús naplója – 16. rész Úgy tűnik, egy időre vége szakad a kellemes napoknak: Somogyiék ütegét a Földközi-tenger partjára vezénylik állásba. Hősünk azonban váratlan betegsége miatt nem mehet velük. Amíg gyógyul, tovább élvezheti a központi hatalmak közel-keleti egészségügyi intézményeiben nyújtott kitűnő ellátást. Társainak háborús élményeiről így csupán másodkézből tud beszámolni. Az osztrák–magyar […]

Roberto Visintin-ösztöndíj magyar egyetemista részére negyedszer

2023. szeptember 24-én vasárnap délelőtt színültig megtelt az olaszországi Isonzó folyó partján fekvő Sagrado település polgármesteri hivatalának a tanácsterme. A szépszámú olasz és magyar érdeklődő a Roberto Visintin nevét viselő ösztöndíj 2023. évi ünnepélyes átadására gyűlt össze. A Doberdó-fennsíkon található San Martino del Carso falu is Sagrado önkormányzatának a része. Az itt élő és az […]

„Nem ilyeneknek képzeltük és bizony sokan bevallották csalódásukat…”

Somogyi Lajos első világháborús naplója – 15. rész A naplóíró folytatja a csapat jeruzsálemi élményeinek bemutatását. Részletes beszámolója alapján az olvasó előtt megelevenednek a Szent Sír látnivalói. Somogyi Lajos meglehetős jártassággal kalauzol bennünket a nevezetes helyszínek között, leírását akár egy idegenvezető is megirigyelhetné. Természetesen nem maradhat ki a Mérő-kereszt (Mérő József bajai zarándok saját kezűleg […]

A Haláldomb mint olasz támpont – 1. rész

A Doberdói-fennsíkon lezajlott harcok kutatása során többször is találkoztunk egyes területek olyan elnevezésével, amelyeket az oda köthető nagy veszteségek miatt a katonák a „halál” szóval együtt emlegettek. A San Martino del Carso falu egykori Templomdombján álló 4-es honvéd emlékmű melletti kis rét ezért kapta a „Halálrét” elnevezést. A fennsíknak nevet adó Doberdó falutól délnyugatra volt […]

„Keleten bús, magyar nóták csendülnek fel, magyar fiúk ajkairól…”

Somogyi Lajos első világháborús naplója – 14. rész Somogyi Lajos és társai ebben a fejezetben a minden keresztény számára legszentebb város: Jeruzsálem felé közelednek. Útközben fokozatosan ismerkednek meg a sajátos helyi klímával, a homokkal, az elviselhetetlen forrósággal. Táborhelyükön, Bersebában az ellátásuk szerencsére kitűnő és még sportolásra is futja a szabadidőből: fociban tönkreverik a németeket. 1916. […]

„Lappangó és csavargó katonaszökevények és katonakötelesek elfogatására vonatkozó tervezet”

Fegyveres dezertőrök az erdélyi havasokban Hunyad vármegyében A Nagy Háború során számos esetben fordult elő, hogy katonakötelesek vagy már tényleges szolgálatukat töltő katonák különböző okok miatt megkísérelték a szökést a behívás vagy a frontszolgálat alól. Kutatásaim során három nagyobb szökési hullámot is sikerült megkülönböztetnem. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára belügyi iratanyagában több dokumentum is […]

„Szemünk – az egészen természetes – a török nőt kereste…”

Somogyi Lajos első világháborús naplója – 13. rész A palesztinai hadszíntérre utazó Somogyi röviden összefoglalja, hogyan került az ütegével a Közel-Keletre. Azok az olvasóink, akik már korábban megismerkedtek dr. Kemény Gyula naplójának törökországi fejezeteivel, ismerős helyszínekkel találkozhatnak: Isztambul, Márvány-tenger, Taurusz-hegység, Kilikiai kapu, Aleppó, Damaszkusz… Ugyancsak ismerős lesz Pomiankowski tábornok, és ismerősek lesznek a gyönyörű török […]

Az olasz hadbíróságok és az első világháborús osztrák–magyar hadifoglyok – 2. rész

A kisebb bűncselekmények és „jutalmuk” Az olasz hadbíróságok – a többi első világháborús hadviselő fél gyakorlatához hasonlóan – igencsak szigorúan ítélkeztek. A saját katonákat érintő gyakorlatot már évtizedek óta vizsgálják a történészek és jogtudósok. A katonai büntető törvénykönyv viszont nemcsak rájuk, hanem az elfogott hadifoglyokra is vonatkozott, ám az ő eseteiket eddig soha senki se […]

„Megint elmúlt egy év, talán a legemlékezetesebb az életemben…”

Somogyi Lajos első világháborús naplója – 12. rész 1915 novemberében Somogyiék ütege folytatja a szerbek üldözését és eközben hőseink egyre nehezebb terepre érkeznek. Végül zsákutcába jutnak és visszafordulásra kényszerülnek. Reménykednek egy hosszabb pihenőben, mivel az emberek kimerültek és a fegyverzet meg a felszerelés is cserére szorul. Előbb Kragujevácba rendelik őket, majd tovább, egyenesen Belgrádba. De […]

Legfrissebb hozzászólások

@Babos Krisztina // 2026.09.07. 20:09Berezovkai hadifoglyok

Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel

@Kajon Árpád // 2026.09.07. 09:09„Hogy mily érzelmekkel közeledem a hosszú távollét után az otthonhoz…”

Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing

@Kati Bürger // 2026.09.07. 09:09Berezovkai hadifoglyok

Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?

@Prága Ildikó // 2026.08.18. 21:08Ferenc József születésnapjának megünneplése a fronton

Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊

@Virág Péter // 2026.08.13. 08:08Az utolsó avatás. Villa Wartholz, 1918. augusztus 17.

A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.

@Pintér Tamás // 2026.08.11. 15:08Végtisztesség – Egy elfeledett nagykőrösi vasúti baleset áldozatai

A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!