„Az olaszok a védőszakaszokat áttörték”

Veszprémi honvédek védelmi harcai Kostanjevicánál 1917 tavaszán – 2. rész Kostanjevicánál 1917. május 19-től az olasz tüzérség tevékenysége igen hevessé vált. A település előtti 26. és a 27. számú védelmi szakaszokat megszálló veszprémi 31/III. zászlóalj századai visszahúzódtak a kavernákba, csak a figyelők maradtak a kijelölt őrhelyeken. Rendkívül feszülten teltek az órák, bármikor megindulhatott az ellenséges […]

„Foglyot nem szabad ejteni, le kell lőni, ha jőnek felénk…”

Jakab István első világháborús naplója – 25. rész 1917 nyarán útban a harctér felé valaki rálő a menetben lévő 31-esekre. Kiderül, hogy csak egy gyerek ugyan, de újra lőni akar és háborúban nincs kegyelem. Az ezred bukovinai falvakon vonul át, amelyekből a lakosság egy része elmenekült, háziállataikat viszont – a bakák nagy örömére – hátrahagyták. […]

„Újabb olasz támadással kell számítanunk!”

Veszprémi honvédek védelmi harcai Kostanjevicánál 1917 tavaszán – 1. rész Napjainkban Kostanjevica na Krasu, a szlovéniai Komeni-fennsík szép karszti faluja utcáin sétálva csend és nyugalom vesz körül bennünket. Ám a kutató, akinek a kezében ott vannak a falu védelmét 1917-ben ellátó magyarországi gyalogezredek irataiból származó vázlatok, egy „másik világban” érzi magát. A mai szép kertekben […]

„Valami nagy baj van odaki”

Jakab István első világháborús naplója – 24. rész Hősünk 1917. július 5-én újra útnak indul – ezúttal ismét a keleti hadszíntérre. Zimonyban a katonákat majdnem úgy búcsúztatják, mint otthon, amikor legelőször indultak a harctérre. Útközben érezni a levegőben, hogy baj van, és amint megérkeznek Galíciába, kiderül az is, hogy mi: javában zajlik a Kerenszkij-offenzíva, az […]

Egy tengerészveterán emlékezete

Két levéltári dokumentum és néhány megsárgult papírdarab. Mindössze ennyi őrzi Weisz Lajos, a cs. és kir. haditengerészet egykori matrózának emlékezetét. Élete pedig nem volt eseménytelen. Az iratokból kinyert információk egy jellegzetes magyar „kisember” életútját vázolják fel a XX. század első felében, világégések és személyes tragédiák között.   Weisz Lajos 1895. június 30-án látta meg a […]

„Boldog korszakot éltem át, tán a legboldogabb lesz az életemben”

Jakab István első világháborús naplója – 23. rész Hősünk már-már a békebeli világra emlékeztető módon él Zimonyban az ezrede pótkereténél: a napi gyakorlatozás után kijár a városba és Rozikával találkozgat. A lány szülei sem nézik rossz szemmel a fiatal katonát, aki egy ebéd alkalmával Rozika apjával is megismerkedik. Közben az is kiderül, hogy a pótkerettől […]

„Kérek sürgős segítséget, töltényt és kézigránátot” – A Kuszkó-századok kritikus 18 órája

Történetek a 6. isonzói csatából – 6. rész Hosszas előkészületek és többnapos tüzérségi támadás után 1916. augusztus 6-án, vasárnap délután 3 órakor megindult a Doberdó-fennsík ellen a túlerőben levő olasz gyalogság támadása. Az olasz haderő már hónapok óta készült arra, hogy a görzi hídfőt birtokába vegye. Az offenzíva egyik fő iránya a Doberdó-fennsík, azon belül […]

„A Hunyadi-emléknél ismeretséget csináltam egy magyar lánnyal”

Jakab István első világháborús naplója – 22. rész Hősünk a kádernél Zimonyban már nemcsak a géppuskával kapcsolatos ismereteit mutatja be, hanem testgyakorláskor is rábíznak egy csoportot. 1917 tavaszán gyakorlatozással telnek a napok, időnként azonban kisebb-nagyobb egységek indulnak a pótkerettől a harctér felé. Jakabnak egyelőre nem kell mennie: ehelyett a városban sétál és a Hunyadi-toronynál megismerkedik […]

Csóré Antal, a horgosi sturmos

A horgosi születésű Csóré sturmos ordonánc neve ismerősen csenghet régebbi hűséges olvasónk számára. Kókay László 1918-as piavei naplójában többször is említésre kerül a rohamistáknál szolgáló megbízható futár, aki nem véletlenül kerülhetett a harciasságukról híres katonák közé, hisz már a háború előtt is heves vérmérsékletű legény volt…   Csóré Antal 1894. május 6-án a Csongrád vármegyéhez […]

„No, fiam, no, frajter úr!”

Jakab István első világháborús naplója – 21. rész Hősünknek újabb megpróbáltatásokkal kell szembenéznie: Zalánkeménre irányítják, ahol a nagyszebeni 31. közös gyalogezred lábadozó részlege működik. A rossz ellátás miatt a katonák arra kényszerülnek, hogy a lakosságtól szerezzenek élelmet. Jakab is így tesz. Egy idő után Péterváradra küldik kivizsgálásra, ahol kiderül, hogy a zalánkeméni rossz körülményeknek köszönhetően […]

Legfrissebb hozzászólások

@Bajzat // 2025.10.06. 22:10„Itt hagyjuk ketreczünket és megyünk a tábori harczba…”

Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet

@Tamás Vetési // 2025.10.05. 15:10Új szerkesztő csatlakozott Blogunkhoz! – Selmeczi Péter bemutatkozása

Üdvözzöllek e nemes és nehéz témában, sajnos sok munka vár rád, még dícső helyére kerül ez az ídőszak.

@Ledzényi Péter // 2025.10.05. 12:10Új szerkesztő csatlakozott Blogunkhoz! – Selmeczi Péter bemutatkozása

Sok sikert kívánok a kutatási területéhez és várjuk a jó és szinvonalas cikkeket ! Üdvözlettel, Ledzényi Péter

@Berzsenyi Attila // 2025.09.24. 15:09„Igen, igen élni akarok, élni Ti érettetek…”

"Nem zavarom tovább, folytatom utamat és kedves emlékként vésődik lelkembe e jelenet." Mennyire emberi pillanat egy embertelen háborúban!

@Berzsenyi Attila // 2025.09.23. 21:09„Kíváncsi tekintetünk Przemysl‑t keresi…”

1914. őszén vagyunk. A beillesztett alaprajzon szereplő "Ukrajna" felirat sajnos kizökkentett a napló hangulatából. A hadnagy úr történetét természetesen olvasom tovább, köszönöm!