Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 7. rész Ebben a részben Kemény doktor megismertet bennünket Damaszkusszal: érzékletes képet fest nekünk a város nevezeteségeiről csakúgy, mint a zsidónegyed és a bazár jellegzetességeiről. Ezután gyorstalpaló tanfolyamba kezd, hogy felkészítsen bennünket a küszöbön álló harcokhoz szükséges helyismerettel: a mai előadás témája a bazár (mint olyan), továbbá az […]
A Nagy Háború alatti Pestszentlőrincet bemutató sorozatom előző részében láthattuk, hogy a település építőipari, faipari, textilipari, valamint vas- és gépipari gyárai hogyan álltak a háború idején a hadiipar szolgálatába. Nem esett azonban szó a korszak legnagyobb helyi üzeméről. Lipták Pál építési és vasipari gyára a háború folyamán három műszakban lőszertermelésre állt át, és a település […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 6. rész Ezredorvosunk Palesztina felé tartó vonatáról Rajakban leszállva megtudhatjuk, hogy milyen veszélyek leselkednek a helyi tolvajokra, s milyenek a német katonákra. A mindent átható korrupció következményei elkeseredéssel töltik el. Kemény doktor megdöbbenve tapasztalja, milyen gyenge a török katonák ellátása, s elszomorító körülményeket tapasztal a török kórházban is. […]
Mikor jó három évvel ezelőtt itt a blogon Balla Tibor („Van-e, ki e nevet nem ismeri?” – kérdezhetnénk Petőfivel) kiváló tábornokos kézikönyv-sorozatának második kötetét mutattam be az olvasóknak, már akkor szóba került a vállalkozás zárókövének tekinthető harmadik rész, amelyen tudtommal a jeles szerző azóta is gőzerővel dolgozik. Ám közben, mintegy ujjgyakorlatként, most megörvendeztet bennünket egy […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 5. rész Kemény doktortól megtudhatjuk a németek közel-keleti tekintélyének és ugyanakkor rossz hírének is az alapját. Itt már veszélyes szakaszába érkezett hősünk vasutazása: fegyveresek védik a vonatot! S mi vár ránk még? Az arab sivatag jellegzetes állatai és növényei. Miért nem ajánlatos lemaradni a vonatról? Mi köze van […]
Mikor kisgyerek voltam, kíváncsian néztem azt az érdekes üveget, amely a dédnagyanyám ágya melletti kis szekrényen volt elhelyezve és az esti imádkozás után mindig arra tette rózsafüzérjét. Megkérdeztem tőle: „Mama, milyen üveg ez, hogyan került bele a kereszt?” Kezébe fogva az üveget, megsimogatta és ezt mondta: „Nagyapád készítette, amikor nagyon messze, hadifogságban volt.” Bizony, akkor […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 4. rész A szerelvény, amely a frontra tartó egységet szállítja, végre átjut a zord Taurus-hegységen és eléri Adanát, majd Aleppót. Egyre több a szúnyog és egyre nagyobb a hőség, na meg a maláriajárvány. Ráadásul a helyi szembetegség is fenyegeti hősünket. Gazdag történelmi múlt, s szép lányok azért itt […]
Adalékok egy zentai család történetéhez A Mukusból 1896-ban Mezeivé lett zentai családban öt fiúgyermek született. A szülők minden gyermeküket igyekeztek iskoláztatni. Az első világháború kitörése a Mezei család életét is feldúlta. Három fiú bevonult katonának. Egyikük hősi halált halt. A szerencsésen visszatértek és az itthon maradtak élete sem lett azonban mentes a gondoktól, különösen az […]
Dr. Kemény Gyula ezredorvos palesztinai naplója – 3. rész Kemény doktor elhagyja Isztambult és a Bagdad-vasúttal indul a közel-keleti frontra. Tudnivalók az utazáshoz: mire figyeljen az utazó le- és felszállásnál, mitől füstöl és tüzesedik a vonat, miért megszívlelendő az „ablakon kihajolni veszélyes” jótanács. A tajtékpipák alapanyaga. Hogyan vásárolnak a németek? És egyáltalán: honnan van ennyi […]
Magyarországon az első világháború kirobbanásakor több ezer, a területén tartózkodó, a Monarchiával hadiállapotba került ország állampolgárát helyezték a hatóságok rendőri felügyelet vagy őrizet alá. Rajtuk kívül olyanok is közbiztonsági őrizet alá kerültek, akik ugyan magyar állampolgárok voltak, de a polgári vagy a katonai hatóságok „a hadviselés és a közbiztonság” szempontjából aggályosnak tartották őket. Ezeknek a […]
Legfrissebb hozzászólások
Kedves Kati, előre is köszönöm, írtam e-mailt. Üdvözlettel
Roób József hazaútja térképen: https://www.google.com/maps/d/u/0/edit?mid=1vB4UO08ycE0bHjkoFDkttDdmYTTPjh4&usp=sharing
Nagyapám Bárdi Lajos is berezovkai hadifogoly volt. Három onnan küldött képeslapja/fotó van a birtokomban, az egyik hátoldalán, mely csoportképet ábrázol, az összes résztvevő aláírásával. Hogyan juttathatnám el ezeket önnek, kedves Krisztina?
Anyai dédapàm Víg István is augusztus 18.-àn született Iváncsán, 1868-ban. A Katonaàllítàsi lajstrom adatai szerint azonban szolgálatra alkalmatlan volt. Így ő nem ünnepelhette az uralkodóval a szülinapját. 😊
A képaláírásban tévesen szerepel a 83. gyalogezred békehelyőrsége, a cs. és kir. Carl Schikofsky nevét viselő 83. gyalogezred szombathelyi volt.
A MÁV Archívumból használt levéltári forrásokat a kolléga (ez eddig csak a szövegben, felugró buborékban volt jelölve, s most betettük a forrásokhoz is), de a közigazgatási iratanyag valóban rejthet még plusz információkat a témában. Köszönjük, Ildikó!