„Voltak monológok, dalok, táncok, kuplék…”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 11. rész 1915. október 16-án nagy öröm éri a naplóírónkat, közel három hónap után végre csomagot is kap. A sótalan figurának tűnő Gunesch Jánost teljesen új szerepben ismerhetjük meg, amivel a scandianói hadifogolytáborban nagy népszerűségre tesz szert: nagysikerű kabaréestet és színielőadást szervez a társai részére, amelyekben maga is szerepet vállal. […]

A híres 30 és feles

2/1. rész Az I. világháború elhúzódó harcai lassan kétségeket ébresztettek a katonákban és a lakosságban arra vonatkozóan, hogy ki és mikor nyeri meg a háborút. A kétségek eloszlatása a propagandisták feladata volt, akik előbb a hősies fegyvertényeket, majd a hatásos fegyvereket ismertették meg a civilekkel, akik joggal hihették, hogy ezen fegyvereink szétzúzzák az ellenség állásait, […]

„A kávé jobb, mint Bresciában”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 10. rész Naplóírónkat 1915. szeptember 24-én körülbelül 1000 társával Scandianóba viszik, új táborba. Útközben Parmát is érintik; Gunesch elgondolkodik a helyzet abszurditásán, hiszen az osztrák–magyar trónörökös felesége pármai hercegnő, miközben az olaszok ellen harcol. Fogsága új helyszíne egy ódon vár, amelynek a tornyában helyezik el. Az élelmezés itt is központi […]

Háborús propaganda képeslapokon és utcanevekben

Az első világháborúban résztvevő országokban minden lehetőséget megragadtak a háborús erőfeszítések lakosság általi támogatásának a megnyerésére. Ilyen volt a kor egyik népszerű kommunikációs eszköze, a képes levelezőlap is. A propaganda célú képeslapokra hadi események által ihletett képeket nyomtattak, melyeket neves, vagy kevésbé ismert művészek alkottak. A sorozatomban vizsgált Pestszentlőrincen a háború fogalomrendszere és az ismertebb […]

„Az idő és a mi lelkünk borús”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 9. rész Naplóírónk hétköznapjai lassan, de változatosan telnek: pénzt és élelmet keres különböző munkákkal, megfigyeli a bresciai váron kívül életet, társasjátékot készít. Három társa is meghal. Haláluk megrendíti Gunescht, aki bezártságából adódóan nem vehet részt a teljes temetésen. A lelkigondozás kérdése is előkerül, és mivel nincs lelkészük, így az evangélikus […]

„S pirosra festi a szép, friss, fehér havat”

A szegedi 46-osok tragikus napja a Szálnok körüli harcokban Kutatásaink során számtalan esetben találkozunk azzal, hogy a harcjelentésekben egy település és a közelében található magaslat neve teljesen összefonódik. A Kárpátokban egy felvidéki kis falu, Szálnok neve is összekapcsolódik egy orommal, amelyet a korabeli vázlatok csak „450-es magaslatként” jelöltek. Sok más magyarországi kiegészítésű alakulat mellett a […]

„Ma vegetáriánus lettem, de csak a dohányázással, ugyanis száraz cserfa levelet szívok”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 8. rész A hadifogoly élete nehéz, különösen, ha az „függő” dohányos, ahogy Gunesch János is, aki sokféleképpen próbálkozik a mindennapi cigarettaadagja megszerzésével. Farag, csereberél, ráadásul a német nyelvtudása még a kantinos kisasszonyt is elbűvöli. A bajtársakkal viszont továbbra is sok a gondja és a táborbéli problémákat az újságok hírei is […]

A belgrádi első világháborús osztrák–magyar katonai temető

A hadak útján fekvő, a magyarok által Nándorfehérvárként is emlegetett Belgrádban és környékén az első világháború idején is súlyos harcok dúltak. Az osztrák–magyar csapatok kétszer foglalták el a szerb fővárost, másodszor német segítséggel, majd három évig tartották megszállva. Ekkor kezdődött annak a katonai temetőnek a kialakítása, ahol többszöri átalakítás után 1937-től 3456 hősi halott nyugszik. […]

„Messze bent vagyunk Olaszországban”

Gunesch János olaszországi hadifogolynaplója – 7. rész A naplóíró elhagyta a karanténtábort és megérkezett Bresciába, ahol azonnal a „bresciai hiéna” kifejezés eredetét próbálta megérteni. Orvosi vizitre ment és a tábori élet nehézségeit részletezte. Az ellátás elmaradhatatlan taglalása mellett a doberdói harctérre is visszagondolt.   [1915.] VIII. 7. Szombat. Messze bent vagyunk Olaszországban. Mentünk hidakon és […]

A rákosszentmihályi temető I. világháborús sírjai

Az 1905-ben létesített és Nagy-Budapest létrejöttekor 1950-ben bezárt rákosszentmihályi temető a kerület és ezzel együtt Budapest szélén, az M0-ás út közelében helyezkedik el. Létezéséről az elhunyt szeretteik sírját látogató keveseken kívül legfeljebb a környéken lakók tudnak. A temető a forgalmasabb utakról gyakorlatilag észrevehetetlen, bokros kiserdőnek gondolhatnánk. A terület jelentős részét birtokba vette a növényzet, a […]

Legfrissebb hozzászólások

@Bajzat // 2025.10.06. 22:10„Itt hagyjuk ketreczünket és megyünk a tábori harczba…”

Nagyon szépen köszönöm, tovàbbi jo munkàt kivànok. Erzsebet

@Tamás Vetési // 2025.10.05. 15:10Új szerkesztő csatlakozott Blogunkhoz! – Selmeczi Péter bemutatkozása

Üdvözzöllek e nemes és nehéz témában, sajnos sok munka vár rád, még dícső helyére kerül ez az ídőszak.

@Ledzényi Péter // 2025.10.05. 12:10Új szerkesztő csatlakozott Blogunkhoz! – Selmeczi Péter bemutatkozása

Sok sikert kívánok a kutatási területéhez és várjuk a jó és szinvonalas cikkeket ! Üdvözlettel, Ledzényi Péter

@Berzsenyi Attila // 2025.09.24. 15:09„Igen, igen élni akarok, élni Ti érettetek…”

"Nem zavarom tovább, folytatom utamat és kedves emlékként vésődik lelkembe e jelenet." Mennyire emberi pillanat egy embertelen háborúban!

@Berzsenyi Attila // 2025.09.23. 21:09„Kíváncsi tekintetünk Przemysl‑t keresi…”

1914. őszén vagyunk. A beillesztett alaprajzon szereplő "Ukrajna" felirat sajnos kizökkentett a napló hangulatából. A hadnagy úr történetét természetesen olvasom tovább, köszönöm!