Olasz nyelvű tábori újságok a tápiósülyi civil internálótáborban

italiano Az első világháború sajtótörténeti vonatkozású jelensége volt, hogy a fogságba került katonák a fogolytáborokban újságokat jelentettek meg. A kezdeményezés Európa internálótáboraiban fogva tartott civilek esetében szintén nem volt ismeretlen. A tábori újságok kiadásának nyomai a magyarországi civil internálótáborokban is fellelhetőek, hiszen a Pest – Pilis – Solt – Kiskun vármegyei tápiósülyi táborban jelentek meg […]

I giornali da campo di lingua italiana nel campo di concentramento per civili di Tápiósüly

magyar Era una caratteristica di stampo giornalistico della prima guerra mondiale la pubblicazione di giornali da parte dei prigionieri di guerra nei campi di concentramento. L’iniziativa si diffuse anche nei campi di concentramento europei per civili. Questi giornali da campo ci sono pervenuti anche dai campi ungheresi, siccome nel campo di Tápiósüly della provincia di […]

„Gyerünk azonnal haza, meghalt a Király!”

Hegedős Károly harctéri emlékei – 29. rész Mozgalmas hónapok várnak Károlyra Bécsben, ahol a magyar királyi 20. honvéd nehéz tarackos ezred 3. ütegét szervezik. Régi önkéntes társakra talál és új parancsnokokkal is megismerkedik. Hősünk és bajtársai nagy feltűnést keltenek a nélkülöző Bécsben egy sörözőbeli lakomájukkal, amikor a Magyarországról származó finomságokat fogyasztják el. Az osztrák fővárosban […]

Mészáros Kiss János, a monostori 46-os géppuskás

Mészáros Kiss János szorgos hagymatermesztők – Mészáros Kiss István és Simon Mária – gyermekeként Makón látta meg a napvilágot 1890. június 30-án. A család hamarosan Kanizsamonostorra költözött. János itt cseperedett fel, földművesként kereste kenyerét. 1913-ban sorozták be, de ekkor még nem kellett bevonulnia katonának. Nem így 1914-ben…   1914. június 28-án – a szarajevói merénylet […]

„Az üteg itt Bécsben komplett fel fog állani!”

Hegedős Károly harctéri emlékei – 28. rész Az önkéntes sebesülése a pihenés eredményeként szépen gyógyul, és Károly már a harctérre való visszatérésre gondol. Hódmezővásárhelyen kell jelentkeznie alakulata pótütegénél, ahol senkit sem ismer. Visszazökken a kellemes hátországi életbe, később megtudja, hogy Bécsbe fogják vezényelni, ahol új üteget szerveznek az állományból, aminek adminisztrációs problémáival majd csak az […]

Háborús emlékek a császári és királyi 48. gyalogezredről, 1914–1918

Különleges alkotás a Szekér Imre Tibor által összeállított és szerkesztett, alapvetően had- és megyetörténeti jelentőséggel bíró könyv, mely 2020-ban, a ZalaSzántói Lokálpatrióta Egyesület kiadásában jelent meg. A szerkesztő saját megfogalmazása szerint nem egy klasszikus módszerekkel készült hadtörténeti kiadványt kívánt közreadni, hanem egy emlékkönyvet, melyet sokrétű, évtizedes kutatással állított össze, rengeteg adattal, fényképpel, melyek jelentős része […]

„Az emberek végignéznek rajtam: egy sebesült!”

Hegedős Károly harctéri emlékei – 27. rész Károlyt sebesülten Marburgba, majd Szombathelyre viszik. Bár a hátországba visszakerülve egyelőre nem kell a gránáttölcséres doberdói állapothoz alkalmazkodnia, nyugtalanító hírek érkeznek: a románok betörtek Erdélybe. Hősünk nemcsak azzal szembesül, hogy a hátországban a hadiszállításokból sokan becstelen módon gazdagodtak meg, hanem azzal is, hogy öröksége – Béla bátyja és […]

Mariano durante la Grande Guerra

magyar Mariano è un piccolo paesino che all’inizio del 1900 fa parte dell’Impero austroungarico, in quel territorio vicino al confine del Regno d’Italia, chiamato Litorale Austriaco o Küstenland. La vita del paese viene sconvolta improvvisamente il 31 luglio del 1914 quando da Vienna venne emanato l’ordine della mobilitazione generale che prevedeva l’arruolamento degli uomini abili […]

Mariano a Nagy Háború idején

italiano Mariano egy kis falucska, amely a 20. század elején az Osztrák–Magyar Monarchia, és ennek az Olasz Királysággal határos, Osztrák Tengerpart, avagy Küstenland nevű tartományának képezte részét. A falu élete hirtelen felbolydult 1914. július 31-én, amikor Bécsben elrendelték az általános mozgósítást, amely alapján be kellett vonulni a 19 és 49 év közötti hadra fogható férfiaknak. […]

„Doberdó is elesett, az egész front visszahúzódott”

Hegedős Károly harctéri emlékei – 26. rész Az önkéntes bajtársaival visszavonul a 343-as magaslati pont körüli területre, ahol a csendes fenyőerdőben korábban a törzstiszti szállások voltak. Az elkövetkező napokban kénytelenek tovább hátrálni: látják az olasz katonákat, amint a korábban tartott vonalaikat sorra elfoglalják. Az önkéntes és bajtársa a Segeti táborban felvett ütegállás megfigyelőpontjait egy kopár […]

1 … 40 41 42 43 44 … 187

Legfrissebb hozzászólások

@Pintér Tamás // 2025.06.19. 20:06Öngyilkossági esetek az osztrák−magyar hadseregben a boldog békeidők idején

A bosznia-hercegovinai osztrák-magyar katonatemetők kutatása során szembesültünk vele, hogy az első világháború előtt ott eltemetettek harmada-negyede öngyilkosságban hunyt el. Ezért is kerestem meg Kiss Gábor állandó szerzőnket, az osztrák-magyar katonai egészségügy kiváló kutatóját, hogy a témával foglalkoznunk kellene a blogon is. Így kerültek az írásába is a bosznia-hercegovinai esetek Trebinjéből, Nevesinjéből, de bármelyik korabeli helyőrségből bőven lehetne találni még ilyeneket, sok-sok magyarországi szereplővel. Örülök és köszönöm, hogy Gábor felvállalta ezt a nehéz és érzékeny témát! Sok minden van még ebben, amivel érdemes lenne foglalkozni.

@Bálint Ferenc // 2025.06.19. 08:06Öngyilkossági esetek az osztrák−magyar hadseregben a boldog békeidők idején

Egyszer olvastam egy korabeli novellát, ami erről a témáról szólt. Hőse egy fiatal újonc a kiképzés elején valami engedetlenség miatt kap pár nap fogdát, ezért lemarad az oktatásban. Ezt viszont nem tudja bepótolni, a kiképzők emiatt folyamatosan megalázzák és végül elkeseredésében öngyilkos lesz. De Tömörkénynek is több novellája van a témában, még az egyik kötet címe is erre utal (Katona a kötélen).

@Pintér Tamás // 2025.06.16. 19:06„Itt kell maradnunk e vad országban…”

A fenti posztunkban az utolsó travniki képen Dzselaludin pasa türbéje látható, amit 1878-ban Sófalvy József is megszemlélhetett. A türbe és a gazdája, valamint az ő elefántja, fil történetét Ivo Andrić örökítette meg A vezír elefántja című gyönyörű kisregényében. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki kíváncsi Travnik történetére és mindennapi életére az 1820-as években, egy bő félévszázaddal osztrák-magyar csapatok megérkezése előtt. Sok helyen elérhető elektronikusan is a történet, itt is pl. a szerző másik két írásával együtt: mek.oszk.hu/01600/01637/01637.pdf Jó olvasást és köszönjük Bartók Bélának, hogy ez egyik hosszú boszniai utazásunk alkalmával felolvasta nekünk! :)

@Pintér Tamás // 2025.06.14. 15:06„Eresztenének bennünket haza…”

Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?

@NAGYZS11@GMAIL.COM // 2025.06.11. 23:06„Eresztenének bennünket haza…”

Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?

@Szőts Zoltán Oszkár // 2025.06.07. 15:06Nők a fronton – a Monarchia ápolónőiről

Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.