„Si, si, casa, evviva la pace!”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 38. rész Hősünk tüzér alakulata 1918. november 6-án reggel továbbindul és Flitsch községen keresztül haladva Tarvisig jut. A Koritnica patak mellett futó, a Predil-hágón keresztülhaladó meredek út próbára teszi a menetoszlopokat. Mindenütt szétszórt hadianyag tömege hever. Szembe velük hazatérő olasz hadifoglyok jönnek. Útközben Király Iván több fotót […]

„Sem tűz, vas, se falánk nagy idő…”

Könyvtáramnak a Gutenberg galaxishoz tartozó (azaz nyomtatott könyvekből álló) része a legkülönbözőbb formátumú egyedekből áll: a néhány centiméteres minikönyvektől a hatalmas fóliánsokig terjed a skála. Közöttük 1988 ősze óta egy albán értelmező szótár rendelkezett a leglenyűgözőbb fizikai jellemzőkkel a maga tekintélyt parancsoló, 2200 oldalnál is nagyobb terjedelmével, valamint 2 kiló 74 dekát is kicsivel meghaladó […]

„Ezek már nem érzik magukat az osztrák császársághoz tartozóknak…”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 37. rész 1918. november 4-én hősünk visszavonuló tüzéralakulata egész nap táborozik Creda mellett, ami már az olaszok által lezárt határ túloldalára esett. Itt értesültek róla, hogy hadosztály nagyrésze nem jutott át, s a parancsnokukkal együtt hadifogságba került. Nekik sem egyszerűbb azonban a helyzetük, mert a lakosság ellenségesen […]

„Hogy mi az igazi háború…”

Könyvbemutató dr. Kemény Gyula szerbiai naplójáról 2024. december 10-én 14 órakor mutattuk be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri központi épületében legújabb kötetünket, a Nagy Háború Könyvek sorozatunk 6. darabját: Segélyhely a fronton ‒ Dr. Kemény Gyula szerbiai naplóját. A gyönyörű levéltári palota kiállító- és konferenciaterme színültig megtelt a rendezvényre. Hegedős Károlynak […]

Egy hősi halott huszár főhadnagy végső nyugodalma

A Hadtörténeti Intézet és Múzeumhoz tartozó Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság az egyetlen szerv Magyarországon, amely eljárhat hősi halott magyar katonák maradványainak feltárásában és újratemetésében. A Belföldi Hadisírgondozó Osztály által exhumált Baló Benjámin esete kiváló példa a hadisírgondozás és hadisírkutatás összetett feladatrendszerére, amely nem válhatna teljessé más illetékes hivatalok és társadalmi szervezetek, önkéntesek munkája nélkül. Külön […]

„Rettenetes hírek jöttek hazulról”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 36. rész 1918. november 2‒3-án hősünk alakulata tovább vergődik a megszállt olasz területeken az egykori osztrák‒magyar határ felé. A tüzérezred a tovább indulás előtt a povolettói templom mellett még egyszer felsorakozik, amit Király Iván fotón is megörökít. Hazulról vészjósló hírek érkeznek. A fosztogatni kezdő legénységgel már nem […]

Emlékezés egy fiatal huszár főhadnagyra

Egy kutatást sohasem lehet lezárni. Sokszor úgy érezzük, hogy a megszerzett információk segítségével a lehetőségeinkhez képest teljes munkát végeztünk, mégis általában hiányérzetünk is marad. Az 1917. augusztus 11-én hősi halált halt fiatal huszárfőhadnagyról, Baló Benjaminról blogunkon 10 éve megjelent írásommal is így voltam Az cikk utolsó mondatainak egyike ez volt: „A csendben, a bozótos félhomályában […]

„Hol látunk holnap, te lenyugvó nap?”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 35. rész Hősünk tüzér alakulata 1918. november 1-jén alig tudja elfogyasztani a frissen elkészült paprikás csirkét, mert a nyomukban járó brit lovasságról érkeznek hírek. Fárasztó, részben gyalog megtett nap veszi kezdetét, amikor a Tagliamentóhoz érve a spilimbergói gázlónál az áradás miatt nem tudnak átkelni és délebbre kell […]

„Fehérnemüjük a testükön rothad el…”

A 4. isonzói csata (1915. november 10. – december 14.) napjaiban nemcsak a súlyos harcok miatt szenvedtek a harcoló felek, hanem az időjárás is megkeserítette napjaikat. A Doberdó-fennsíkon a Monte San Michele magaslatain lévő és a San Martino del Carso község melletti védőállásokat több esetben víz borította a nagy esőzések miatt. Az átázott, átfázott katonáknak […]

„Mind egyforma volt s mind beszélt magyarul…”

Király Iván honvéd tüzértiszt első világháborús hagyatéka – 34. rész 1918. október 31-én a visszavonuló hősünk alakulata azzal szembesül, hogy a fegyverszünet egyelőre csak szóbeszéd és nem a valóság. Annál inkább azok az öreg urak, akik a visszavonulás során érintett falvakban magyarul beszélnek és még Kossuth szakállt is viselnek. Víz nélküli folyómedreken átkelő, szálláshelyeket kereső […]

Legfrissebb hozzászólások

@Pintér Tamás // 2025.06.14. 15:06„Eresztenének bennünket haza…”

Eddig nyomtatásban még sehol. Érdekelné könyv formában is?

@NAGYZS11@GMAIL.COM // 2025.06.11. 23:06„Eresztenének bennünket haza…”

Jó napot, hol jelent meg nyomtaasban a visszaemlékezés?

@Szőts Zoltán Oszkár // 2025.06.07. 15:06Nők a fronton – a Monarchia ápolónőiről

Kedves Zoltán, köszönöm az elismerő szavakat. Ami a kérdést illeti: ha jól emlékszem, akkor ezt a cikket a hivatkozott ápolónői kiskönyv alapján írtam annak idején, és ebben volt a jogszabályi hivatkozás. A jogszabályt magát nem olvastam. A dokumentum az OSZK állományához tartozik, így ott lehet az eredetijét megnézni. A jogszabályt a Kriegsministerium rendeletei között keresném németül, ha frissiben el kellene olvasnom.

@Zoltan Molnar // 2025.06.07. 13:06Nők a fronton – a Monarchia ápolónőiről

Tisztelt Szerző! Kiváló cikk, olvasmányos, mégis rendkívül informatív. A nők szerepét kutatom az első világháborúval kapcsolatosan, a doktori disszertációmhoz tanulmányoznom kellene a tanulmányban szereplő:császári és királyi hadügyminisztérium 1915. évi 29445/14. számú rendeletét. Esetleg hozzáférhető valahol? Nagyon szépen köszönöm!

@Bálint Ferenc // 2025.06.05. 08:06Honvéd őrmester díszruhában

Örömmel jelenthetem, hogy a véletlennek köszönhetően sikerült azonosítani a képen látható katonát. A későbbiekben ugyanis szerzett egy I. osztályú Ezüst Vitézségi Érmet is, így vitézzé avatták, ugyanez a képe szerepel a Vitézek Albumában. Fehér János őrmester és valóban nem a 19., hanem a 17. honvéd gyalogezredben szolgált, Osztopánban született.

@Stencinger Norbert // 2025.06.01. 12:06„Kihűlt pokolban”

Kedves Levente! Igen, Dr. Nyáry Miklós fényképekkel illusztrálva írt az útról "Zarándok-út a Monte San Michelére" címmel az 1-es honvédek emlékalbumában. Egy, 1936-ban szintén a Monte San Michelén tett látogatásról olvashatunk megható sorokat a 17-esek emlékalbumában "20. év után" címmel.