„Kihűlt pokolban”

Lukachich Géza emlékútjai az Isonzó mentén – 2. rész Lukachich Géza tábornok 1925 tavaszán maganemberkét látogatott el Olaszországba, ahol végiglátogatta az Isonzó mentén egykor megvívott, általa vezetett harcok helyszíneit. A tábornok tíz évvel később, 1935 nyarán, immár a NYUKOSZ hivatalos delegációjának vezetőjeként tért vissza az egykori olasz hadszíntérre. A látogatásról a korabeli lapok is beszámoltak. […]

„Bosnia occupatioja bevégeztetett”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 17. rész 1878. szeptember 28-án folytatódik Livno ostroma. A helyőrség azonban hamarosan megadja magát. A hadosztály dísszemlét tart a siker örömére. Hősünk pár napnyi pihenőjük alatt tanúja és krónikása lesz egy újabb kivégzésnek. Mikor már azt hinnék, hogy Dalmácia felé végre haza juthatnak újabb menetelés vár rájuk […]

„Kő kövön nem maradt…”

Lukachich Géza emlékútjai az Isonzó mentén – 1. rész Napjainkban egyre többen keresik fel az első világháború harcainak emlékhelyeit, útjukkal tiszteletüket kifejezve azok emlékének, akik ott harcoltak. Ez azonban nem újkeletű dolog, mert amint a lehetőségek megengedték, már a két világháború között egyre többen látogatták meg az egykori harcmezőket, sok esetben így emlékezve elesett bajtársaikra. […]

„Semmi reményem nem volt…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 16. rész 1878. szeptember 23-án a menetelés folytatódik Livno felé. Hősünknek meg kell küzdenie Bosznia hegyes vidékével. A bosnyák városhoz közeledve rajta is elhatalmasodik a félelem és a reménytelenség, s megírja a végrendeletét, amelyben meghatározza, hogyha elesne, a naplóját ki juttassa vissza a családjának. Szeptember 27-én ők […]

Wulff Olaf hazatér

2025. május 21-én, a Honvédelem Napján teljes katonai díszpompával temetik újra a norvég származású Wulff Olaf magyar vezérfőkapitányt, aki az első világháború idején sorhajóhadnagyként a Száva belgrádi aknazárjának az áttörésével kiérdemelte a Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztjét. A tengerésztiszt élete később is bővelkedett a fordulatokban. Wulff Olaf, teljes nevén Wulff Olaf Richárd 1877. február 8-án […]

„Livnónál nem hiszi, hogy pimasz fejét ott ne hagyja”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 15. rész Hősünk alakulata 1878. szeptember 18-án Fojnicára ér, ahol ferences szerzetesek köszöntik őket. Innen úttalan utakon indulnak tovább nyugat felé. Útközben el is tévednek. Néhol a víz hiánya, máshol meg a bősége kínozza őket. A Bistrica folyó völgyébe érve gyönyörű tájon haladnak tovább Livnó felé. Gornji […]

„Meghalt a hazáért Bileknél”

A nagykanizsai Lustig József története Régóta foglalkoztat a nagykanizsai születésű, s a hercegovinai Bileken, a helyiek nyelvén Bilećán hősi halált halt és helyben, majd szülővárosában is eltemetett, zsidó származású egyéves önkéntes őrvezető különleges története. Lustig József a nagyváradi 37/IV. zászlóaljban szolgált, amelyikben dr. Kemény Gyula ezredorvos is. A blogunkról jól ismert doktor 1914. szeptember 19-én […]

„Isten tőled Seralyevó”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 14. rész 1878. szeptember 14-én hősünk a már megszokott tejrekvirálás közben konfliktusba keveredik az őt kevésbé szívélyesen kiszolgáló helyiekkel, majd egy csapat fegyveres bosnyákot vesz észre. A csoport hatalmas termetű tagjainak az igazoltatása után újra a borzalmas minőségű kosztról olvashatunk. Szeptember 16-án végre elhagyhatják Szarajevót, de az […]

„Ilyenek az osztrák tisztek…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 13. rész 1878. szeptemberének elején az ezred még mindig Szarajevónál állomásozik. A táborhelyük egy török temető lesz. Hősünket megtámadja egy galád körte, melyet rögtönítélő bíróság keretei között rövid úton elfogyasztásra ítél. A hegyre történő őrjáratozáshoz nem igazán fűlik a bakák foga, így Sófalvy József igyekszik kibújni alóla, […]

„Annyira félt a bosnyákoktól, hogy nem mert bemenni…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 12. rész Szarajevónál 1878. augusztus 31-én még mindig zajlanak a kivégzések. Hősünk az itteni hosszas állomásozását rekvirálással igyekszik színesebbé tenni, s az ellátás hiányosságait pótolni. Megpróbálkozik galuskafőzéssel is, a megfelelő alapanyagok hiányában kisebb-nagyobb sikerrel. A leírása viszont szenzációs, egy főzőműsorba is helye lehetne. Végül szeptember 4-én érkezik […]

Legfrissebb hozzászólások

@Benkő Ildikó Valéria // 2025.11.21. 15:11Kulturális hidak építői

Nagy örömmel olvastam a fentebb írtakat! 1915 agusztusában lányommal és 2 unokámmal vegigjártuk a fent említett helyeket.A Szent lélek kápolnát is.Egy ismeretlen olasz kutató pedig megmutatta az egykori lövészárkokat,ágyúállásokat.Olasz nyelvtanár lévén,mindez nagyon meghatott.Köszönön az Úrnak!Családomnak ( Olaszországban élnek)is emlékezetes napok voltak,melyeket a Monte Sacron,stb helyeken töltöttünk.

@Berzsenyi Attila // 2025.11.08. 18:11„Megnyugszunk változhatatlan sorsunkba…”

Tanulságos volt ez a sorozat, köszönöm, hogy olvashattam!

@Pintér Tamás // 2025.10.23. 13:10A Zelenák család XX. százada

A cs. és kir. brassói 2. gyalogezred 1916 végén az olasz frontra került és az Isonzó folyó déli szakaszán, a Karszt-fennsík tengerpart közeli területein (amit a magyar köztudatban kiterjesztett jelentésben Doberdóként is emlegetünk) harcolt. A dédapja valószínűleg olasz hadifogságba kerülhetett és ezért hunyt el olasz területen. A neve egyébként szerepel a magyar veszteségi adatbázisban is: https://ivh-katonahoseink.militaria.hu/search

@Prága Ildikó // 2025.10.23. 12:10A Zelenák család XX. százada

Igen. Olasz hadifogolytábor volt Casertaban. Érdemes a magyarezredek.hu - n az ezred történetét is megkeresni. És az ukadelwien@gmail.com címen infót kérni.