A zentai Habram-család XIX. század utolsó két évtizedében született gyermekei valamennyien értelmiségi pályára léptek. Közülük Habram János 1916-ban végzős gimnazistaként a Nagy Háború forgatagába került. A harctéren megfogadta: ha túléli, orvos lesz… A XIX. század második fele a Bácskában is a polgárosodás időszakát jelentette. A mezőgazdaság fejlődése – amelynek alapját a kiváló minőségű termőföld képezte […]
Brájjer Lajos hadapród története A nagybecskereki születési ifj. Brájjer Lajos 14 évesen családjával az Adria partján fekvő Fiumébe került, és az ottani gimnázium diákja lett. 1914-ben, az első világháború kirobbanásakor önkéntesnek jelentkezett. 1915 nyarán kadétként, Lemberg környékén az oroszokkal vívott harcokban szenvedett halálos kimenetelű sebesülést. Brájjer Lajos 1894. augusztus 22-én született Torontál vármegyei Nagybecskereken, dr. […]
A zentai születésű Homolya Antal 1915-ben szinte még gyermekként került az orosz harctérre, ahol – több kitüntetést kiérdemelve – példásan helyt állt. Az életet kedvelő, jó kedélyű, társasági ember volt, aki a háborút követően magánhivatalnokként kereste kenyerét. Az 1944-es őszi impériumváltás során őt is meghurcolták, aminek következtében idejekorán elhunyt. Homolya Antal József 1895. március 4-én […]
A bajmoki születésű Herczeg-testvérek, Herczeg Károly (1883-1962) és Herczeg Mihály (1886-1958) békeidőben, és az első világháború egész ideje alatt is a cs. és kir. zombori 23. gyalogezredben szolgáltak. Mindketten kétszer-kétszer megsebesültek, bátran helyt álltak, amit feletteseik kitüntetésekkel ismertek el. Herczeg Károly 1883-ban, öccse Herczeg Mihály pedig 1886-ban született a Bács-Bodrog vármegyei, Szabadka és Zombor között […]
Esztergamy Kálmán hivatásos katonatisztként szolgált a m. kir. eszéki 28. honvéd gyalogezredben. Az első világháborúban megsebesült, majd orosz hadifogságba került. A hosszú távollét a házasságát is tönkretette. A hazatérését követően költözött Zentára, ahol új életet kezdett és a helyi malomban fontos munkakört töltött be. A második világháború utáni újabb impériumváltást is megszenvedte. Az életét hontalanként […]
Schmidt Pál zentai gimnazista egyéves önkéntesként a háború végén Szegedre vonult be gyalogosnak. A frontszolgálatot elkerülendő jelentkezett a repülősökhöz, ahol együtt szolgált Páger Antallal, a későbbi színészfejedelemmel… Schmidt Pál Schmidt Fülöp református vallású gimnáziumi tanár és az ágostai evangélikus hitvallású Papp Erzsébet legidősebb gyermekeként, 1899. november 4-én született Kiskunhalason. Apja vallását örökölte, a református gyülekezetben […]
Lakatosinasból honvéd/domobran, honvédből katonaszökevény, majd rettegett rablóvezér, aki bitófán végezte életét. A Csaruga ragadványnevű, horvátországi szerb Jovó Sztaniszavljevics története. „Tiszteletem, hóhér úr. Isten veled, népem. Csaruga elutazik. Nem olyan szörnyű ez. Gyerünk, csak vidáman” – a feljegyzések szerint ezek voltak Jovó Sztaniszavljevics Csaruga kedélyeskedő utolsó szavai 1925. február 27-én, amikor az eszéki királyi törvényszék udvarán […]
mađarski Nakon okupacije Bosne i Hercegovine 1878. godine, Austrougarska je pristupila modernizaciji pokrajine. Deo toga činila je izgradnja uskotračne pruge, koja je bila značajna što iz privrednog, tako i iz vojnog aspekta. Pruge je nasledila jugoslovenska država, i bile su sve do sredine 1970-ih godina u upotrebi. Sanstefanskim mirovni sporazum koji je sklopljen 3. marta […]
szerb Bosznia-Hercegovina 1878-as okkupációját követően a Monarchia a tartomány modernizálásába fogott. Ennek részét képezte a keskeny nyomtávú vasútvonal kiépítése, amely gazdasági és katonai szempontból is fontos volt. A vasútvonalakat a délszláv állam örökölte meg, és az 1970-es évek közepéig használta azokat. Az 1877–1878-as orosz-török háborút lezáró, 1878. március 3-án megkötött San Stefanó-i béke nem elégítette […]
Szabadka földrajzi fekvésénél fogva fontos közlekedési csomópont volt: itt futott össze a Budapest–Zimony észak-dél irányú, valamint a Nagyvárad–Szeged–Zombor–Eszék kelet-nyugat irányú vasútvonal. Ezek a vasútvonalak a háború során stratégiai fontossággal bírtak a csapatok és az utánpótlás szállításában, a hadszíntérről pedig a sebesülteket és a betegeket vitték a hátországban kialakított hadikórházakba. Szabadkán is hadikórházakat hoztak létre, amelyekbe […]