temetés

Sorrend:

„Legalább itt hagynának bennünket és a vörösek kezébe kerülnénk…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 44. rész 1919 júliusának végén Petropavlovszk hadifogolytáborában Roóbék helyzete kilátástalan. A járványok, az embertelen bánásmód, a túlzsúfoltság, az éjszakákat megkeserítő bolhainvázió mellett a fehérgárdista csapatok keleti visszavonulása miatt a tábor még zsúfoltabbá válik, az evakuált foglyokkal, vörösökkel és nőkkel 5–6000 főre duzzad. A rubel devalválódik, ráadásul a […]

„Hogy végül is mi lesz, a jó Isten tudja…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 43. rész 1919 június közepe: Roób József a tábori nyomor és a kiütéses tífusz elől menekülve először megpróbál kikerülni egy vidéki falepárló üzembe, ám végül feladja ezt a tervet, és visszatér a tűgyári munkához. A láger zárt világát a bajtársak tömeges halála, a hazatérés elhúzódása és az […]

„Sokszor már egészen leszámolok magam is az élettel…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 42. rész 1919. március végén Roób József társaival együtt vállalkozásba kezd túlélésük, jobb élelmezésük érdekében: biztosítótű-gyártással foglalkoznak. A táborban tomboló járványok miatt folyamatosan nő a betegek és halottak száma, minden 5-7. rab elpusztul. Az állandó fertőzésveszély, a vesztegzárak, a holtakkal szembeni kegyeletsértő bánásmód megrázza Roóbot is és […]

„Ily sötétnek még sohasem láttuk helyzetünket…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 41. rész 1919. február közepe-március: a petropavlovszki fogolytáborban tífuszjárvány tizedeli a legyengült foglyokat. A foglyok kénytelenek a halottak ruházatát használni a szibériai zord hideg ellen – vesztükre. A koporsó nélküli tömeges temetések egyre reményvesztettebbé, keserűbbé teszik Roóbékat. Próbálnak nyomást gyakorolni a külföldi konzulokra a hazaszállításukra. A hivatalos […]

„Nem szívesen veszem kezembe e naplót is…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 40. rész Roób József és társai – tűrve a szibériai dermesztő hideget és tomboló szélvihart – 1919 január közepén már saját utolsó vagyontárgyaik felélésére, kölcsönök felvételére kényszerülnek. Az éhínség most már valós veszély: csak belsőségekre futja, a kenyeret beosztással eszik. Ruházatuk elhasználódott, miközben barakkjukban többször felüti fejét […]

„A legsötétebb kétségbeesésben telnek el napjaink…”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 39. rész 1918 decembere. Roób József és társai petropavlovszki hadifogolyként egyszerre szembesülnek a történelmi Magyarország szétesésének híreivel és Oroszország polgárháborús összeomlásával, ami lelkileg is megterhelő, ráadásul a táboron belül is eltérő reakciót vált ki a Monarchia különböző nemzetiségű tisztikarában. Néha felmerül, majd elhal a hazatérés reménye, de […]

„A magyarok Istene legyünk velünk!”

Roób József kohómérnök emlékei a Nagy Háborúból – 20. rész 1916 júliusában a tiszti csoport az erdei kolostor és környéke lakhatóbbá tételén fáradozik, Roób József vaságyat és matracot vásárol magának, a hidegebb időjárás miatt már korábban befűtenek. Fényképet, csomagot kap otthonról, de hangulata csak átmenetileg javul, mert a hústalan napok bevezetése őket is érinti, s […]

Temetetlen halottak és hullaeltakarító osztagok

A halotti anyakönyvek tanulmányozása során a kutató gyakran találkozik azzal a bejegyzéssel, hogy a hősi halott „A harchelyzetnél fogva eltemethető nem volt” vagy csak egyszerűen „Nem volt eltemethető”. Ilyenkor felvetődik a kérdés: mi történhetett a katonával, s mi történt az adott napokban, az adott védelmi szakaszban, hogy egy ilyen bejegyzés zár le egy emberi életet? […]