„Nagy éljent kiáltánk jelül, hogy itt vagyunk…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 29. rész 1879 márciusának második felében a szegedi árvíz híre megviseli a 46-os legénységet, ugyanakkor a tartalékosok számára a szabadságolást is jelenti. Sokan elkeseredve indulnak haza, ugyanis nem tudhatják, hogy megmaradt-e bármi az otthonukból. A mindig kemény Friedrich von Willecz ezredes is a könnyeivel küzdve búcsúzik a […]

Huszárok rohama Gorodoknál

Száztizenegy évvel ezelőtt zajlott le a m. kir. 5. honvéd lovashadosztály által Galíciában, Gorodoknál végrehajtott hősies, ám nagy véráldozatot követelő lovasroham. A gorodoki összecsapás során arra is fény derült, hogy a lovasság nem lehet egyenragú ellenfele a gépfegyvereknek, s a huszárság ideje leáldozott. A lovashadosztály 50%-os veszteséget szenvedett az ütközetekben, elesett hősei közé tartozott bonyhádi […]

A maglaji hősi halott huszárok és emlékművük

A cs. és kir. Porosz Frigyes főherceg 7. huszárezred 5. százada maglaji tragédiája kellett ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina 1878-ban békésnek indult okkupációja gyökeres fordulatot vegyen. Hányan voltak és honnan származtak azok a huszárok, akik az 1878. augusztus 3-án Maglajnál és Žepčénél zajlott rajtaütés során haltak hősi halált? Hol állt az emlékművük és hogyan alakult a története? […]

A maglaji véres nap

Bosznia-Hercegovina 1878. július 29-én indult katonai megszállásában jelentős számban vettek részt magyar katonák is. A gyorsnak és békésnek tervezett hadművelet azonban 1878. augusztus 3-án alapvető fordulatot vett, amelynek egy magyar huszár alakulat volt a szenvedő alanya. A megszállás menetét megváltoztató tragikus összecsapásra Maglajnál került sor, ahol a döntően Baranya és Tolna vármegyékből kiegészített cs. és […]

„A jövő előttünk nagyon borús…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 28. rész 1879. február vége, március eleje. Hősünk ideje nagyrészét írásra fordítja. A Vásárhelyi Közlöny számára a kivégzés körülményeit írja le, és küldi el közlésre, mindeközben Róza húgán keresztül is kap egy megkeresést, hogy számoljon be a boszniai viszonyokról egy cikkben. Ezzel párhuzamosan elkezdi a naplója másolását, […]

„Kapitányomat háromszor kérem, hogy engedjen lőnöm…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 27. rész 1879. február. Hősünket pénztelenség és bolhák kínozzák. Egyetlen örömöt az szerez számára, hogy egy baráti kölcsön keretei között tud magának felhúzható zsebórát rendelni. Ekkor kapja a hírt, hogy február 19-én kivégzés lesz, amelyen az ő századának is részt kell vennie. Az ekkorra már megszokottnak számító […]

„Oly szívesen marasztottak, hogy ellent nem állhatánk…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 26. rész 1879. február eleje. Hősünk mindennapjai továbbra is gyakorlatozással, illetve az újoncok kiképzésével telnek. Sófalvy József még mindig elégedetlen a „csirkék” teljesítményével. Hír érkezik, hogy a közeli mecsetekben fegyvereket rejtegetnek. Megindul a kutatás. A monoton mindennapokat egy vidámabb esemény is megszakítja. Hősünk és altiszt társai meghívást […]

„Itt majd lelohad legénységök e vad országban”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 25. rész 1879. január. Hősünk egyre inkább el van keseredve. Állandó menetgyakorlatokban kell részt vennie, miközben azzal szembesül, hogy lassan majdnem minden barátja és bajtársa hazatérhetett. Ők, az 1874-ben sorozottak maradnak, kivéve, akik önkéntesi szolgáltra jelentkeztek. Hirtelen felindulásból hoz egy döntést, amelyet tudja, hogy meg fog bánni: […]

„Ilyen az osztrák törvény…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 24. rész 1878 decemberének a végén Sófalvy József szenvedései továbbra sem érnek véget. Egyik faluból a másikba kísérik, míg végül hősünk visszaérkezik Travnikba. Bár megállapították, hogy ki lopta el a pénzeszsákokat, s az ártatlansága kiderül, amíg a tettest el nem ítélik, a szabadságolástól el van tiltva és […]

„Verje meg az Isten, aki bennünket Bosniába rendelt”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 23. rész 1878 decemberének közepén mások bűnéből, de a saját gondatlanságából adódóan keserű és szégyenteli napok várnak hősünkre. Nem sokkal azután, hogy megérkezik Banja Lukába észreveszi, hogy két pénzeszsák hiányzik a csomagok közül. Hadbíróság elé kerül. A hidegtől és a hiányos, rossz minőségű élelemtől is szenved. Egészsége […]

„Szép kis éjjel volt ez is a maga nemében…”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 22. rész Hősünk újra megérkezik Travnikba, ahol rövid úton tovább is ad a bosnyák foglyán. Elérkezik 1878 decembere. Hazamenetelre még mindig nincs lehetősége, így hát, hogy elüsse az időt postaszolgálatra jelentkezik. A 10 napos feladat azonban nem várt nehézségekkel jár. A csomagok, pénzesládák és levelek nincsenek megfelelően […]

Esztergamy Kálmán, az eszéki honvéd gyalogezred főhadnagya

Esztergamy Kálmán hivatásos katonatisztként szolgált a m. kir. eszéki 28. honvéd gyalogezredben. Az első világháborúban megsebesült, majd orosz hadifogságba került. A hosszú távollét a házasságát is tönkretette. A hazatérését követően költözött Zentára, ahol új életet kezdett és a helyi malomban fontos munkakört töltött be. A második világháború utáni újabb impériumváltást is megszenvedte. Az életét hontalanként […]

„El lettem comandirozva mint telegram macher”

Sófalvy József szakaszvezető visszaemlékezése Bosznia 1878-as megszállására – 21. rész 1878 novemberének végén hősünkre újabb feladat vár. A boszniai osztrák‒magyar berendezkedés első intézkedéseiként távíróvezetéket kell felállítaniuk Travnikból Banja Luka irányába. A munka nehéz és fárasztó, ráadásul havazni kezd. A kemény és monoton napokat a „kávécsárdákban” töltött esték színesítik. Sófalvy és emberei szembesülnek a hegyi falvak […]

Öngyilkossági esetek az osztrák−magyar hadseregben a boldog békeidők idején

Az osztrák‒magyar hadseregben feltűnően magas volt az öngyilkossági esetek száma, ami a közvélemény és a korabeli sajtó figyelmét is felkeltette a XIX. század végén. A századfordulón parlamenti vitákig jutott a kérdés. Mi állt ezek hátterében, kik és hogyan követték el az öngyilkosságokat? Milyen tendenciák voltak megfigyelhetők? Hogy viszonyultak ezek az esetek a polgári életben és […]

Legfrissebb hozzászólások

@SeoBests.com // 2025.08.30. 01:08Wulff Olaf hazatér

Pretty section of content. I just stumbled upon your site and in accession capital to assert that I acquire actually enjoyed account your blog posts. Any way I'll be subscribing to your augment and even I achievement you access consistently fast.

@Pintér Tamás // 2025.08.29. 10:08A maglaji hősi halott huszárok és emlékművük

Köszönjük a tájékoztatást! Sikeres rendezvényt kívánunk! Paczona István sírja megvan, s milyen állapotú?

@Paczona Márta Éva // 2025.08.28. 20:08A maglaji hősi halott huszárok és emlékművük

Paczona István halálának idén lesz 125 éves évfordulója. Rácalmáson született és élt. Ötödik éve annak, hogy a településen rendezek művészeti programokat, a Nemzetközi Tájművészeti Symposiont a Rácalmási Nagy-szigeten, a kiemelten természetvédelmi területen. Szeretnék méltó módon megemlékezni róla. A kapitány édesapja és az én ükapám testvérek voltak, Paczona Istvánnak nem születtek gyermekei.

@Pintér Tamás // 2025.08.17. 12:08Huszárok rohama Gorodoknál

A gorodoki lovas rohamot elrendelő Froreich-(Szabó) Ernő altábornagy másnapi halálának a körülményei máig tisztázatlanok: "Halálának körülményei évtizedekig viták, vizsgálatok kereszttüzében álltak, még az öngyilkosság lehetőségét is felvetették. A közelmúlt kutatásai szerint az öngyilkosság ugyan kizárható, de az, hogy az altábornagy hősi halálát okozó lövedék honnét, saját vagy ellenséges oldalról érkezett-e ma már kideríthetetlen." https://katonahoseink.militaria.hu/cms/froreich-szabo-erno-altabornagy?fbclid=IwY2xjawMOiU1leHRuA2FlbQIxMABicmlkETBTOHlib0tIRDkyRFgxRlRKAR7Ls1nZMhqsQrcjStWrpUDv78VRlSOXen_dJ1zJfX8qLgWTLaKdZgDjw4RDjA_aem_QbJQK5wYVz2W9Mhi5wG-pA Kranzieritz Károly írása a Hadtörténelmi Közlemények 2018. évi (131. évf.) 2. számában a halála körülményeinek a vizsgálatáról: chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://epa.oszk.hu/00000/00018/00276/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_2018_02_438-463.pdf?fbclid=IwY2xjawMOiapleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBTOHlib0tIRDkyRFgxRlRKAR5k6A9T5QIVsL-yKkedMWLRum2vRMcPaTBAlHtnnDr4-ZiSGUsYaSQjHOKB8A_aem_VnK9sDP2mB-vsq-A1JDBkA

@Pintér Tamás // 2025.08.17. 08:08Huszárok rohama Gorodoknál

A gorodoki lovas roham egy orosz szemtanú szemével, Pavol Rusnák történész-muzeológus, az érsekújvári Thain János Múzeum munkatársa korábbi írása a blogunkon magyarul és szlovákul is: https://nagyhaboru.hu/blog/2014/08/20/a_gorodoki_lovasroham_orosz_szemtanuja/

@Pintér Tamás // 2025.08.09. 14:08A maglaji hősi halott huszárok és emlékművük

Köszönjük, Ildikó! Vannak családok, amelyeket nem kímélnek a történelem viharai...